2024. március 29., péntek

Szerbia a zöldmezős beruházások nyugat-balkáni bajnoka

A tavalyi év kiemelkedőnek számított a Nyugat-Balkánon a zöldmezős közvetlen külföldi beruházások (FDI) beáramlása szempontjából, összesen 9,36 milliárd dollár érkezett a térségbe. Az összeg oroszlánrészét, csaknem hat milliárd dollárt a régió legnagyobb és legnépesebb országa, Szerbia vonzotta – írja az fDi Intelligence portál, a Financial Times szakszolgálata.

2003 óta most történt a zöldmezős külföldi befektetések második legnagyobb beáramlása a nyugat-balkáni országokba, az fDi Markets nyomonkövetési szolgálata szerint.

Annak ellenére, hogy a régió még mindig az Európai Unión kívül van, tavaly 147 zöldmezős projektumot vonzott, ami az elmúlt hat év legnagyobb száma az fDi Markets szerint.

Szerbia rekordszámú, 5,98 milliárd dolláros külföldi befektetéssel és 105 zöldmezős projektummal büszkélkedhetett 2018-ban.

Az elemzés kitér arra, hogy Ana Brnabić szerb miniszterelnök idén júniusban a Financial Times által szervezett Nyugat-Balkáni Fórumon közzétette, hogy Szerbia 2019 első öt hónapjában 1,2 milliárd euró közvetlen külföldi befektetést vonzott, ami 17 százalékkal jobb eredmény, mint 2018-ban volt.

Míg Szerbia 2018-ban összesen 70 százalékos arányban birtokolta a Nyugat-Balkán zöldmezős projektjeit, Bosznia-Hercegovina részesedése 11,6 százalék volt, és négy zöldmezős projektumot vonzott be. Montenegró összesen 11 zöldmezős projektumot tudhatott magáénak.

Az fDi Markets legfrissebb adatai szerint Észak-Macedónia és Albánia 2018 júniusától 2019 májusáig 184,4 millió dollár értékű zöldmezős beruházást vonzott, a macedónok pedig 200 százalékos növekedést regisztráltak, az albánok pedig 80 százalékkal többet értek el az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Annak ellenére, hogy a nyugat-balkáni országok jelentősen kevesebbet vonzottak a közép-, kelet- és nyugat-európai riválisoktól, a régió eredményei nagyon jók, figyelembe véve a beruházásoknak a globális GDP-ben való részesedést, írja a szaklap. Az elemzésben megállapítják, hogy a kommunizmus bukása óta a régiót sújtó politikai feszültségek ellenére a közelmúltban jelentős előhaladást ért el a Nyugat-Balkán a gazdasági integráció és együttműködés terén.

A pozitív fejlemények között szerepel Albánia, Szerbia és Észak-Macedónia miniszterelnökei közötti sikeres párbeszéd, valamint a nyugat-balkáni országok között létrehozott közös kamarai befektetési kezdeményezés (WB6 CIF) kialakítása. A szöveg szerint mindez további bizonyítékul szolgál a régió azon irányú törekvésére, hogy erősítse a gazdasági fejlődést.

A WB6 CIF, a nyugat-balkáni országokban mintegy 350 ezer vállalatot képviselő magánszektorbeli szervezet, amely arra törekszik, hogy ösztönözze a külföldi befektetéseket, a sikertörténetekre helyezve a hangsúlyt.

A Szerbiai Gazdasági kamara elnöke, Marko Čadez – akit a WB6 CIF igazgatótanácsa elnökévé választottak – reméli, hogy a szervezet javítani fogja a régió közvetlen külföldi befektetéseinek az esélyeit, amely az európai gazdaság és az európai rendszer egyre fontosabb részévé válik. Szakértők egy része szerint azonban valószínűtlennek tűnik a nyugat-balkáni országok uniós tagsága a közeljövőben. Az együttműködés folyamata azonban jó jeleket küld a külföldi befektetőknek, írja a Financial Times szakportálja.