Fiume, a magyar történelem csodája

Élmények, emlékek és méltatások

Mák Ferenc

2019. július 7., 19:41

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Fiume 1867-es kiegyezést követő fölvirágzása elsősorban annak az európai műveltségű, de határozott nemzeti elhivatottságú magyar polgárságnak köszönhető, amelynek kiválóságai munkájukkal és tevékenységükkel a város gazdasági fölvirágzásával egy időben határozott szellemi és kulturális arculatot adtak a maga korában Magyar Tengerpartként emlegetett régiónak. Hivatalnokok, városi tisztviselők, tanítók és tanárok, ügyvédek és lapszerkesztők igyekeztek megmutatni a magyarságnak és az európai nemzeteknek, hogy van méltósága a hétköznapoknak is, ha elkötelezett és elhivatott emberek alakítják a közösségi életet. Kertész Béla Fiume 1911 – Fiumei utmutató (1910) című könyvében így mutatta be a mediterrán várost: „Fiume szabad királyi város a Qarnero-öböl bejáratánál. […] Területe 19,57 négyzetkilométer, nyílt tengerrel az előtte elterülő Cherso és Veglia közötti tengerszoroson jut összeköttetésbe.” Magyarország a külfölddel fenntartott tengeri kereskedelmét Fiumén át bonyolította le. A magyar állam évről évre jelentős összeget fordított a kikötő fejlesztésére, 1872-től 1907-ig az építkezési költségek 45,5 millió koronát tettek ki, ezzel jelentősége a magyar városok sorában egyszeriben hatalmasra nőtt, s a korabeli írások szerint szépségével megszólította a világ csodáira nyitott magyar polgárságot. A nyári utazások végcélja nem egyszer volt Fiume, Abbázia, vagy a Quarneroi öböl elbűvölő szigetvilága. Felismerte ennek jelentőségét a város magyar értelmisége is.

Fiume – Kormányzói palota

Fiume – Kormányzói palota

Donáth Imre iskolai igazgató Földrajz – Szülőföld leírása című, a fiumei elemi iskolák III. osztálya számára írt tankönyvének Fiume és környéke fejezetében (1892) rövid, népszerű összefoglalóját adta a kikötővárosra vonatkozó ismereteknek. Mittner Zoltán Fiume város, kerülete és környéke (1910) című, térképpel is ellátott kötetében így foglalta össze a város lényegét: „Fiume három ország határán van, ezért lakosai több nyelven beszélnek, az állami hivatalok nyelve a magyar, a városi hivatalok nyelve az olasz. De van városunkban sok horvátul és németül beszélő lakos is. Sokan angolul és franciául is tudnak. Vallásra nézve legnagyobbrészt római katolikusok, de van Fiumében sok görög keleti, protestáns és izraelita lakos is. Akármely nyelven beszéljünk is, akármelyik templomba járjunk is imádkozni, ne feledjük, hogy mindnyájan az egy édes haza, Magyarország gyermekei vagyunk, és békességben kell élnünk egymás között.” Köszöntik mindamellett a jó szándékú látogatókat Fiume után Buccari, Portoré, Cirkvenica, Zengg (Segna, Senj), s a közeli szigeteken Cherso, Veglia, Castelmuschio, Lussinpiccolo, Lussingrande és Arbe városok.

Garády Viktor, kiváló magyar könyvek írója 1903. október 4-én indította útjára Fiumei Szemle című lapját, melynek olasz nyelven is közölt Beköszöntő című írásában így fogalmazott: végleg letűntek azok az idők, amikor hangzatos szólamokkal és beválthatatlan ígéretekkel lehetett megszólítani a mediterrán vidék csodáira szomjas látogatóit. Valódi szépséget, megélhető csodát, elragadó élményeket kell biztosítani a látogatónak ahhoz, hogy örökre szívébe zárja Fiume városát és az Adriát. A hetilap célja „városunk érdekeinek közgazdasági és társadalmi úton való előmozdítása” – emlékeztette Garády Viktor az olvasóit, s hozzátette: a Fiumei Szemle a közönség lapja, szerkesztői különös gondot fordítanak a város idegenforgalmára, és céljuk, hogy „az anyaországban Fiumét, a tengert, és mindent, ami a tenger világába és a tengerészet körébe tartozik, megismerjék és megszeressék”. A lapot 1904. február 7-től Szegfy László szerkesztette, szándékai azonban változatlanok maradtak: az újságírás eszközeivel lopni be minden magyar szívbe Magyarország páratlanul értékes ékszerének minden csodáját, és áthatni minden fiumei szívet a magyar haza szeretetével. Olvasóinak üzente: eddig is „lankadatlanul hirdettük az összetartás, az egyetértés eszméit; buzdítottunk a szorgalmas munkára, az erős kitartásra, és nem fáradtunk el abban, hogy fölkeltsük közönyéből úgy a hazai, mint a fiumei, úgy a magyar, mint az olasz nyelvű társadalmunkat”, s teszik ezt ezután is őszinte elhatározással.

Laptársa, a Tengerpart 1904. szeptember 21-én indult, s első számának első oldalán közölt Beköszöntő (Il nostro saluto) című, az olvasóit megszólító írásában Szemerjai Kovács Zoltán és Murai Jenő szerzőpáros kiemelte: a lap úgy szeretné Fiume érdekeit szolgálni, hogy az egyszersmind Magyarország javára is váljon. „Minket ide rendelt a mi végzetünk, erre a szép földre, ahol Fiume városa Magyarországnak a tengerrel eljegyzett szépséges leánya virul és fejlődik, hogy betöltse majdan egész dicsőséggel, egész eredménnyel fontos hivatását. Mi tehát szívvel-lélekkel Fiume szolgálatába állunk. Küzdeni mindenért, támogatni, istápolni mindent, ami Fiume haladását, megerősödését jólétben, meggyarapodását elősegíti; harcolni minden ellen, ami ítéletünk szerint ennek kárára van: íme, ez a célunk, ezt a hivatást tűztük magunk elé. Programunk csak két szó: Fiume haladása.” Jöjjön hát mindenki a lap köré, aki e nemes szándékkal egyetért! A Tengerpart című hírlap céljai közül talán a legfontosabb volt a sajtó messzire elhallatszó szavával pártolni, és fáradhatatlanul támogatni Fiume ipari, kereskedelmi és gazdasági fejlődését, hiszen ezzel egyszerre a magyar haza fejlődését is támogatják. „Azt akarjuk, hogy a magyar szent korona gyöngye, Fiume egyre fényesebbé, egyre ragyogóbbá váljék, és hogy az a tűz, amely tündöklővé, ragyogóvá teszi, a magyar léleknek, a magyar haza szeretetének a tüze legyen.” – olvasható A Tengerpart első számában a honfiúi lelkesedéstől átitatott beköszöntő. S a XIX. század végén, a XX. század elején nem volt a történelmi Magyarország területén olyan író, tudós vagy közéleti ember, aki ne fordult volna meg az Adriai-tenger szépséges szép zugában, Fiume városában, és annak környékén. Bizonyság erre az úti beszámolók sokasága, amely a korabeli sajtó tárcarovatában ma is olvasható.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége