Fotó: Szeli Balázs
Nagyszüleink azt mesélték, hogy apáik a Nagy Háború lövészárkaiban, ahol néha hónapokat is lehúztak egyhuzamban, gyakran állva, a nyirkos falhoz dőlve vagy puskájukra támaszkodva is elaludtak. Aludtak akkor is, amikor a fejüktől alig tíz-húsz méterre robbantak a gránátok, a fáradtság nagy úr. A mai fiataloknak is jó az alvókájuk: a Strand hátsó részében felvert EXIT-sátortábor lakói kijárnak a fürdőhely árnyékos részeibe, a fák közé kifeszítik zsákformájú függőágyaikat, és takarodó! Mellettük öt-tíz méternyire a kávézó hatlmas hangfalai ontják a ritmust olyan erővel, hogy a banánágyak mellett a földre letett söröspoharakban gyűrűzik a folyadék… Minden elismerésünk!
