2024. április 25., csütörtök

A szépkorú egyesület

A bácskossuthfalvi nyugdíjasok egyesülete hét évtizede aktív

Bácskossuthfalva tanácsának döntése értelmében Faludíjban részesült az idén megalapításának 70. évfordulóját jegyző nyugdíjas-egyesület, az elismerést májusban a helyi közösség díszülésén vehette át a szervezet elnöke, Nagy Juhász Klára. A nyugdíjas-egyesület aktívan részt vállal a településen zajló társadalmi eseményekből, de az idősebb polgárok számára szervezett rendezvények, sporttalálkozók, kártyapartik és más barátkozásra alkalmat adó összejövetelek is a székházában zajlanak, ami már évek óta a véradási akcióknak is a helyszíne. A tagság lelkesen kiveszi a részét a bácskossuthfalvi programok lebonyolításából, például a 2017-es Durindó és a Gyöngyösbokréta sikere is ennek tudható be.

Nagy Juhász Klára, a bácskossuthfalvi Nyugdíjas Egyesület elnök asszonya átveszi a falu tanácsának a 70. jubileum alkalmából megítélt elismerését (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

Nagy Juhász Klára, a bácskossuthfalvi Nyugdíjas Egyesület elnök asszonya átveszi a falu tanácsának a 70. jubileum alkalmából megítélt elismerését (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

Nagy Juhász Klára márciusban kezdte meg második mandátumát a szervezet élén, elmondta, hogy Bácskossuthfalván hozzávetőlegesen 1000 nyugdíjas korú, aktív egyént tartanak számon, közülük mintegy 400-an tagosodtak a szervezethez, és többen napi szinten is bejárnak a székház klubhelyiségébe barátkozni, hogy váltsanak ismerőseikkel pár szót, vagy csak hogy megigyanak egy kávét, üdítőt, lenyomjanak egy-két kártyapartit.

– A szerdai heti piac meghatározó nap a falunkban, ekkor többen keresnek fel bennünket is. Erre a napra időzítjük az ingyenes vérnyomásmérési akciónkat, és a jelképes összegért történő vércukorszint-mérést. Ezt a több évtizedes szolgáltatást az ifjabb és az idősebb korosztályhoz tartozók is igénybe veszik. Továbbá hetente kétszer asztalitenisz-edzéseket tartunk, de tagságunk aktívan dartsozik és lengőtekézik. Igyekszünk a hétköznapokat színesebbé tenni egy-egy kirándulással, a közelmúltban például Mórahalmon jártunk a Patkószínházban, de szoktunk másfelé is ellátogatni, ahol kicsit töltekezni tudunk – nyilatkozta a szervezet elnöke, aki elmondta azt is, hogy néhány éve nyugdíjas-sporttalálkozóval csatlakoznak a falunapi ünnepségsorozathoz, ekkor vendégül látják a pacséri és a topolyai szervezetet is, szeptember végén pedig kunbajai, muzslyai sporttársakkal is megmérkőznek.

– Tisztában vagyunk azzal, hogy nem könnyű kijönni egy nyugdíjasnak a havi juttatásból, ezt a helyzetet igyekszünk olyan módon megkönnyíteni, hogy minden évben részletlefizetésre tud a tagságunk szenet és fát vásárolni, az akciót január környékén hirdetjük meg. A tagsági díjat 480 dinárban határoztuk meg, ennek fejében jogosultak a tagok az országosan meghatározott ingyenes üdülésre, illetve a gyógyszerek kiváltásával kapcsolatban is mentesülnek a kezelési költségek alól –tette hozzá Nagy Juhász Klára, aki arra a kérdésre, hogy mi mindennel lehetne még jó energiákat vinni az idősebb bácskossuthfalviak mindennapjaiba, elmondta, hogy nem egyszerű, de nem is lehetetlen kicsit kibillenteni az embereket a hétköznapi szürkeségből.

A kötet szerkesztője Besnyi Károly, a sorait pedig Papp László helytörténész vetette papírra (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

A kötet szerkesztője Besnyi Károly, a sorait pedig Papp László helytörténész vetette papírra (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

A könvbemutatón(Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

A könvbemutatón(Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

– Azt tapasztalom, hogy aktív nyugdíjasaink magányosságán, lelki problémáin nagyon sokat lendít, ha részt vesznek egy-egy közösségi programon. Itt nem hosszú vagy költséges összejövetelekre gondolok, hanem olyan, mondjuk csak a székházunkban zajló rendezvényre, ahol pozitív hangulat uralkodik, el tudnak beszélgetni egymással az emberek, érezhetik azt, hogy nincsenek egyedül. Például első alkalommal szerveztünk az idén rostélyozással, élő zenével egybekötött nagy sikerű nyugdíjas majálist, ahova szeretettel vártuk azokat a falubeli egyéneket, akik egyedül élnek, vagy mert megözvegyültek, vagy mert a gyermekeik, unokáik külföldön élnek – mondta a bácskossuthfalvi nyugdíjas-egyesület elnök asszonya, aki kihangsúlyozta, hogy nagyon jólesik számára az, hogy az aktív tagokra bármikor számíthat, együttműködőek, segítőkészek akkor is, ha munkaakciót vagy ha szórakoztató rendezvényt szerveznek.

AKINEK MEGCSÍPTE A HAJÁT A DÉR

A 7. évtizedet jegyző kerek jubileumot a falunapi rendezvénysorozat keretében egy könyvbemutató is ünnepélyesebbé tette, a bácskossuthfalvi nyugdíjas szervezet végrehajtó bizottságának korábbi elnöke, Palusek Magdolna ötlete alapján született kiadvány, az Akiknek megcsípte a haját a dér címet kapta. A kötet szerkesztője Besnyi Károly, a sorait pedig Papp László helytörténész vetette papírra. A szerző elmondta, nem kis fejtörést okozott számára a könyv címe, és gyakorlatilag a Magyar Szó hasábjain egy véletlen folytán olvasott székely mese sorai ihlették meg az „Akinek megcsípte a haját a dér” címet.

– A bácskossuthfalvi nyugdíjas-egyesületet 1949-ben Zsáki József népképviselő kezdeményezésére alapították meg. Ezt két évvel előzte meg a szerbiai, majd a tartományi szervezet bejegyzése. Ebben az időben 1965-ig falunk Pacsérral, Felsőroglaticával, Cserepessel (Sokolac) és Krivaja egy részével önálló községet alkotott, és a környező községekben még nem szerveztek más nyugdíjasokat tömörítő egyesületet. Az alapítók 16-an voltak, és Idős Sólya Mihály volt az első elnök, aki 19 évig töltötte be ezt a tisztséget, a kezdeteknél pedig a Juhász vendéglős biztosított az egyesület számára egy kis irodahelyiséget székhelyként – tudtuk meg Papp Lászlótól, aki elmesélte még, hogy a szervezet már a startnál is a nyugdíjasok egészségügyi ellátását, a tűzrevaló kedvező beszerzését tűzte ki célul.

Az Akinek megcsípte haját a dér című könyv bemutatóján Papp László, a szerző, Besnyi Károly, a kötet szerkesztője, és Nagy Juhász Klára, a nyugdíjas-egyesület elnök asszonya (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

Az Akinek megcsípte haját a dér című könyv bemutatóján Papp László, a szerző, Besnyi Károly, a kötet szerkesztője, és Nagy Juhász Klára, a nyugdíjas-egyesület elnök asszonya (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

– A bácskossuthfalvi nyugdíjas-szervezet megalapításának idejében kihívás volt megállapítani egy-egy egyén munkaévét, aminek hivatalos elismeréséről abban az időben egy bizottság döntött. A legelső csekély, havi juttatásra jogosult egyének az 1945-ben megalakult szövetkezet nyugdíjasai voltak, illetve a 30-as 40-es években cselédként dolgozók. Ugyan a cselédek után nem fizettek járulékot a munkáltatók, de az állam kedvező elbírálásban részesítette őket, ha ez a bizonyos fent említett bizottság a felhozott bizonyítékok alapján pozitív döntést hozott az ügyükben – mesélte Papp László, aki felelevenítette azt is, hogy az 50-es évek közepén egy úgynevezett önsegélyző kasszát és temetkezési alapot is létre hoztak az elődök, és az ez alapján kínált kedvezmények hatására csupán néhány év leforgása alatt 250 taggal bővült a szervezet. Ez azt jelentette, hogy ha valakinek szüksége volt nagyobb összegre, akkor tudott lekérni pénzt ebből a közösből, amit persze később vissza is kellett fizetni.

– Érdekesség, hogy a 60-as években a nőknél az 50. életév, illetve 30. munkaév, a férfiaknál 55. életév, és 35. munkaév volt a nyugdíjkorhatár. A kutatásom alkalmával olyan adatra is bukkantam, hogy amikor abban az időben módosítani akarták a nyugdíjtörvényt, akkor falunkban, de a szomszédos Pacséron is összehívták a tagságot, és kikérték az emberek véleményét, tehát szavazásra bocsájtották a tervezetét. Ekkor követelték például azt is, hogy az idénymunkásoknak is ismerjék el a munkaéveit, és ez meg is történt, azonban csak hat hónapnyi időt számoltak el – tette hozzá a bácskossuthfalvi helytörténész.

– Amikor még szervezettebb gazdasági tevékenység folyt a vidékünkön, akkor nagyon jó kapcsolatot ápolt a nyugdíjas-egyesület a környező községek élelmiszergyáraival, amelyek kedvező vásárlási feltételeket kínáltak egy-egy nagyobb rendelés alkalmával. Háromhavi részletlefizetésre volt lehetőség hústermékeket, tésztaféléket, vagy cukrot, lisztet vásárolni – mesélte Papp László, és adalékként elmesélte, hogy a szervezet munkája kicsit megtorpanni látszott a 90-es évek háborús-inflációs időszakában, amikor egy-egy nyugdíj értéke vajmi keveset ért.

A székházzal kapcsolatban a helytörténész elmondta, hogy a Juhász-kocsma után az Iparos Testület helyiségeiben gyűltek össze a nyugdíjasok, majd a jelenleg is használt klubba közel 4 évtizede Zsáki József javaslatára és közbenjárására költöztek be. A 60-as években ugyanis felépült az új iskolaépület, és az egykori Kerekes Iskolaként ismert ház felszabadult. Az előkészületek után 68-ban vehették birtokukba a székházat, amit mára a református gyülekezet visszakapott a vagyon-visszaszármaztatási folyamat által, de továbbra is a szervezet rendelkezésére bocsátja.