Mindössze fél órát tartott Strasbourgban az új összetételű Európai Parlament (EP) tegnapi alakuló ülése, amely ma már a testület elnökének megválasztásával folytatódik. Katalán és brit képviselők már nyitáskor botrányt okoztak.
Nagyon gyorsan zajlott le tegnap az új összetételű EP strasbourgi alakuló ülése. A háromnaposra tervezett program első fejezete mindössze fél óráig tartott, ám ennyi is épp elég volt néhány botrányra.
A képviselők az Örömódát hallgattják az EP alakuló ülésének elején (Fotó: AP via Beta)
A röpke idő alatt Antonio Tajani eddigi házelnök beszédet is mondott, de csak azután, hogy a képviselők meghallgatták az Örömódát (uniós himnuszt). Az olasz politikus az európai demokrácia házának nevezte a parlamentet, amely az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény.
Beszéde után a képviselők sietve elvonultak, hogy eldöntsék, kit jelöljenek az EP elnökének, akiről ma szavaz a testület. Ahhoz, hogy valakit megválasszanak a tisztségre, elég az egyszerű többség megszerzése.
Jó néhányan azonban már a nyitóülésen botrányt okoztak. A katalán képviselők posztereket vittek magukkal volt elnökük, Carles Puigdemont arcképével. Így tiltakoztak az ellen, hogy három politikustársuk, köztük Puigdemont, nem tudta felvenni a választáson szerzett mandátumát. A katalán függetlenségpárti „hármak” nem lehettek jelen az ülésteremben. Spanyolországban ugyanis megfosztották őket EP-mandátumuktól, mert nem tettek esküt.
Köztük akad olyan is, aki külföldön bujkál, de olyan is, aki börtönben ül. Az EP épülete előtt tegnap katalánok egy csoportja tüntetett mellettük.
Házon belül azonban nemcsak a katalánok rúgták föl a szabályokat, hanem a brit EU-kilépést, vagyis a Brexitet támogató párt képviselői is. Ők az ünnepélyes megnyitó ideje alatt, a himnuszhallgatás közben felállva hátat fordítottak a többieknek, illetve a pulpitusnak. Több ország euroszkeptikus képviselője ugyanakkor ülve maradt. Az EU-tagságot pártoló, ámde jóval kisebb létszámú szigetországi liberális politikuscsoport pedig Stop Brexit feliratú sárga mezben vonult be az ülésterembe.
A kellemetlen és váratlan meglepetések mellett legalább egy furcsaságot is följegyeztek a megfigyelők. Szemet szúrt nekik, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) eddigi első alelnöke nem vette fel EP-mandátumát. Pedig honfitársai a holland szociáldemokrata politikust is bejuttatták az EU parlamentjébe.
Meglepő döntése azzal hozható összefüggésbe, hogy személye komoly esélyesként merült föl az EB elnökjelöltjei között. Döntésével azonban azt kockáztatta, hogy elutasítás esetén sem EB-elnök nem lesz, sem képviselő.
A májusi EP-választásokon a 28 EU-tagállamban összesen 751-en jutottak mandátumhoz, ötéves megbízatási időre. A képviselők – a hagyományokhoz híven – a strasbourgi székhelyű uniós parlamentben ideológia kötődés alapján frakciókba, pártcsaládokba rendeződtek. Az EP ugyanis nem nemzeti, hanem ideológiai frakciókból áll.
A jelenlegiben hét ilyen csoport alakult, ezek közül a (korábbi ötéves ciklushoz hasonlóan) a legerősebb a jobbközép (kereszténydemokrata) Európai Néppárt (EPP), amely 182 mandátummal rendelkezik (az előző 217 helyett). Az új összetételű testületben a szocialisták és szociáldemokraták (S&D) frakciója megőrizte második helyét, ám jelentős veszteségek árán. A korábbi 187 mandátumuk 154-re fogyatkozott.
A lemorzsolódások miatt az EU- és integráció párti két szövetség együtt sem tudja biztosítani az abszolút többséget a parlamentben. Ilyenre 1979 óta nem volt példa, vagyis azóta, hogy az EP tagjait közvetlenül választják.
Érdekérvényesítésük és befolyásuk megőrzése érdekében segítő(k)re szorulnak. Támogatókként az Emmanuel Macron francia elnök vezette centrista párttal (LaREM) megerősített harmadik helyezett liberálisokkal vagy a mögöttük végzett Zöldekkel kell (Greens/EFA) összefogniuk. Ők azonban komoly feltételeket szabnak a támogatásért cserébe.
Az egykori olasz kormányfő, a 82 éves Silvio Berlusconi a legidősebb képviselő (Fotó: AP via Beta)
Az EU-parlamentben a tagok 61 százaléka kezdő, a többieket újraválasztották. A legfiatalabb képviselő egy 21 éves dán, a legidősebb pedig a 82 éves Silvio Berlusconi, többszörös olasz exkormányfő. A képviselők 40 százaléka nő, 60 százaléka férfi.
Mai feladatuk nemcsak a parlament elnökének, hanem 14 alelnökének a megválasztása is. (Mindegyik tisztség viselőjének a megbízatási ideje két és fél évre szól.). Dönteni kell továbbá arról is, hogy ki legyen az az öt személy (quaestor), aki a képviselők adminisztratív és pénzzel kapcsolatos ügyeinek intézéséért felelős.
Az EP ezenkívül szavaz az állandó bizottságok és albizottságok taglétszámáról, illetve összetételéről. (Az igazi és érdemi munka a bizottságokban folyik.). A későbbiekben pedig – az uniós tagállamokat képviselő Európai Tanács javaslatára – megválasztja az EB elnökét. Ehhez a képviselők többségének támogatása szükséges, ami legalább 353 voksot feltételez. Az új összetételű EB-ről várhatóan októberben szavaznak az EP-képviselők.
Nyitókép: A képviselők az Örömódát hallgattják az EP alakuló ülésének elején (Fotó: AP via Beta)
