2024. április 20., szombat

Szent Iván-napi vidámságok

Izgalmas gyermekprogramokat szerveztek a kishegyesi önkéntes tűzoltók

A kishegyesi Maronka Károly Önkéntes Tűzoltó Testület az idén is Szent Iván-napi vidám programot szervezett a gyerekek számára.

Vidám Szent Iván-napi körtánc (Lakatos János felvétele)

Vidám Szent Iván-napi körtánc (Lakatos János felvétele)

Az eseményt már korábban szerették volna megtartani, de az időjárás viszontagságai miatt csak most vasárnap délután került rá sor. A program ez alkalommal is sok gyermeket és szülőt vonzott ki a Hegyalja utcába, ahol hagyományidéző és szórakoztató programok várták őket. Tumbász Kornélia, az esemény főszervezője arról számolt be lapunknak, hogy a Szent Iván-nap megünneplésének hagyománya van.

– A tűz ünnepe, Szent Iván-napja Keresztelő Szent János nevéhez fűződik, és bizánci eredetű ez az elnevezés. Ez a nyári napforduló napja, és ilyenkor a leghosszabb a nappal. Őseink úgy tartották, hogy ezt a napot meg kell ünnepelni, és amennyire lehet, annyira meg kell hosszabbítani. Ez összefüggésben van a tűzzel, a tűzugrással, azzal, hogy sokáig megtartsuk a világosságot. A tűz pedig közel áll a tűzoltók életéhez is – mondta a szervező, majd arról is szólt, hogy idén második alkalommal szervezték meg a Szent Iván-napi programot és játszóházat. Az érdeklődés ez alkalommal nagyobb volt, mint a tavalyi évben, sokkal több család vett részt. A programok egy részének hagyományidéző jellege volt.

Ezt a tábortüzet senki sem ugrotta át, viszont szalonnát sütöttek rajta (Lakatos János felvétele)

Ezt a tábortüzet senki sem ugrotta át, viszont szalonnát sütöttek rajta (Lakatos János felvétele)

– Voltak kis szertartásos programjaink, pl. gyógynövényeket füstöltünk, amiből gyógynövényes zsákocskákat készítettek a gyerekek. Régen úgy tartották, hogy ha ezeket a zsákocskákat beteszik az ágyba, akkor ne lesz bolha, a növényekből készült tea pedig nagyon sok betegségre volt jó. Kishegyesen régen az is szokás volt, hogy megsütötték a Szent Iván-i almát, de ugyanakkor szalonnát is sütöttek és jósoltak a zsírjából. A tűzugrásnak a magyar nyelvterületen különböző szokásai vannak, és Kishegyesen is ugráltak egykoron tüzet. A hagyomány szerint négyszögletűre rakják a tüzet, és ezt mindenkinek háromszor át kell ugrania, hogy jó idő és bő termés legyen. Ugyanakkor a tűzugrásnak lány–fiú-párosító rituáléja is volt. Ezt mi is eljátszottuk egy kisebb tűzzel, és körjátékokat, népi mozgásos játékokat társítottunk mellé. Ezt a szalonnasütés követte, amire összejöttek a gyerekek és a felnőttek, énekelgettünk és vártuk, hogy besötétedjen – mondta el Tumbász, majd arról is szólt, hogy a hagyományidéző programok mellé számos kísérő foglalkozást is szerveztek. Volt szappanfoci, szappanbuborékozás, szimatdoboz, gyurmázás, lábfestészet, habos játékok, stb. A gyerekek felülhettek a tűzoltóautóra és érdekes tűzoltójátékokat is játszhattak, pl. célba lőttek vizes tűzoltókészülékkel.

Az programok lebonyolításában részt vettek a tűzoltótestület felnőtt és fiatal tagjai, a rendezvényt pedig támogatta az Agri Romagna és Tóth Attila, a Big Chik húsipari vállalat, valamint a Wood&More Kft.