2024. március 28., csütörtök

Néptáncgála és mágikus tűzugrás

Az adai Aranykapu Művelődési Egyesület eredményes idényt zárt és új csoportokkal is bővült

Szent Iván napja, június 24-e nemcsak a nyári napforduló ünnepét jelenti Adán, hanem az Aranykapu Művelődési Egyesület évadzáró műsorával egybekötött hagyományos tűzugrást is a lóversenypályán. Több okból különleges nap az egyesület tagjainak: egyrészt a tűzugrás mágiája miatt, másrészt az idényt lezáró műsor és számvetés okán. Sóti Éva művészeti vezető elmondta, hogy huszonegyedik alkalommal rendezték meg a mágikus tűzugrást, amellyel a tüzet átugrók nemcsak az egészséget biztosítják be maguknak az elkövetkezőkre, illetve a szerelmesek és a házastársak megerősítik a párkapcsolatukat, hanem egyben megerősítik az Aranykapu működését is, amely mögött újabb eredményes idény van.

– Mint minden művelődési egyesületnek, az Aranykapunak is újítania kell minden évben, hogy előbbre lépjen. Az egyesületünk tavaly volt húszéves, amit az őszön egy szép műsorral ünnepeltünk meg. Viszont már évek óta küzdünk azzal, hogy nincs zenekarunk. Az évadban megalakítottuk a fiatal leányokból álló Százszorszép vonószenekart. Ez volt az egyik újításunk, ami természetesen néhány év múlva fog beérni, amennyiben kitartóan és sok szeretettel csináljuk mindannyian – magyarázta Sóti Éva. – A másik újítás, hogy megalakult egy új leánykórus, a Tulipán. Ezzel több leánykórusunk lett: a Pöttöm, a Tulipán, a Pántlika és a Rokolya. Továbbra is működnek a tánccsoportok, a citerazenekarok és a kosárfonás is. Sajnos, az elmúlt évben történt egy szomorú eset, Virág Mihály kosárfonó mesterünk meghalt, de szerencsénkre húsz év alatt sok diákja volt, ezért egy fiatalember, Posztós Zsolt átvette a kosárfonás vezetését, ami folyik tovább. A Pöttöm tánccsoport óvodásokból áll, és van egy vegyes csoportunk, a Kopogtató, ahol általános iskolások táncolnak. Sajnos, nagyon megfogyatkozott az adai lakosság, ami a tagság számára is kihat. Az előző években több tánccsoportunk is volt, ami alsósokból és felsősökből állt. Sőt, volt olyan időszak, amikor öt tánccsoportunk működött – óvodás, alsós, felsős, középiskolás és felnőtt –, de ez már a múlté. A vegyes korosztállyal is nagyon szépen tudunk haladni. A táncosokkal eljutottunk a Kőketánc néptáncversenyre, valamint a kórusokkal és a zenekarokkal a Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőre. A Durindón részt vettünk az énekkarokkal és a középiskolás citerásokkal, illetve az idén a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén is indult a Pántlika leánykórus. A Szólj, síp, szólj! vetélkedőn bronz oklevélben részesült a Pöttöm népdalkórus, Jepurszki Dorina szólóénekes, a Százszorszép vonósegyüttes és a Cifrázó citerazenekar, valamint ezüst oklevelet szerzett a Tulipán leánykórus. A Kőketáncon bronz minősítést kapott a Pöttöm és a Kopogtató is. A gyerekek elsajátították a lépéseket, és pontosan csinálják, de még finomítani kell a produkciókon. A versenyeken az előző évekhez viszonyítva egy kicsit gyengébb eredményeket értünk el, de mivel több új csoport alakult, nagy örömünkre szolgált, hogy mindenki helyezett lett, és mindenki örömmel és oklevéllel tért haza. Az értékelés szerint mindegyik csoport művészileg szép teljesítményt mutatott fel.

Nagyon elégedett vagyok ezzel a teljesítménnyel, mert a tánccsoporton és a kóruson belül is folyamatosan változik a gyerekek létszáma. Az új gyerekek nagyon gyorsan beilleszkednek a csoportba, de azért a mozgásukon látszik, hogy nem olyan, mint azoké, akik már négy-öt éve táncolnak. Emiatt mindig olyan módon igyekszünk a koreográfiát elkészíteni, és a táncosokat elhelyezni a színpadon, hogy mindenki a saját képességeinek megfelelően tudjon táncolni. Az idei évad újítása volt még, hogy a néptánccsoportok irányítását Resócki Rolland után a Zentáról érkező Baji Endre és Gnädig Kornélia koreográfus vette át. Az egyesület létszáma tulajdonképpen maradt a régi, körülbelül hatvan fő, viszont ez állandóan változik, még év közben is. Ilyen körülmények között még nehezebb a munka, mert ez közösségi tevékenység, és ha egyvalaki elmegy, űr keletkezik, ami kissé fájó, de igyekszünk mindig azokat a kis űröket úgy befoldozgatni, hogy teljes legyen a néptánccsoport – közölte az Aranykapu művészeti vezetője. 

Az Aranykapu tagjai az évadban a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének pályázati támogatásából Ópusztaszerre látogattak, valamint az elmúlt évekhez hasonlóan a Csoóri Sándor Alapnál pályáztak eszközbeszerzésre és az egyesület tevékenységére. Sóti Éva elmondta, hogy az alap támogatta már a kórusokat, a citera- és a táncoktatást, valamint a műsorok lebonyolításához szükséges elektronikus berendezések beszerzését.

– A Csoóri Sándor Alapnak köszönhetően minden évben újítunk. Az idén szatmári viseletet varrattunk, a tavalyi évben dél-alföldi viseletet. Ezenfelül azoknak a lányoknak, akiknek szükségük volt még alsószoknyára, kötőre és hasonló dolgokra, azt mind megvarrattuk. A kórusnak gyönyörű dél-alföldi viseletet készíttettünk, valamint a fiúk új viseletet, inget, nadrágot, mellényt kaptak. Az ovis táncosok új szoknyához, alsószoknyához és kötőhöz jutottak. Az idén az ingekre nem futotta, de jövőre azt is megoldjuk. A Csoóri Sándor Alapon keresztül vásároltunk két citerát Micsik Bélától, aki segít bennünket a hangszeroktatásban is. A gyerekeknek vannak saját hangszereik, illetve az egyesület is rendelkezik citerákkal és vonós hangszerekkel – nyilatkozta Sóti Éva, aki hozzátette, hogy az egyesület által működtetett adai tájház épületeinek a renoválására elkészültek a tervek. Ezt is szeretnék pályázat útján felújítani és rendeltetésszerűen használni rendezvények megtartására. Az egyesület egyébként a tájházban évről évre megrendezi a Mesterségek napja a tájházban című, régi mesterségeket bemutató rendezvényt, valamint a Tökéletes tökételes napot, amely a népi gasztronómiáról szól.

– Az Aranykapu Művelődési Egyesület azért tevékenykedik, hogy a hozzánk betérő gyerekek megismerjék és megszeressék a népzenét és a néptáncot. Ezzel együtt erősítsék a magyarságtudatukat, és egy közösség épüljön ki, ahol kölcsönös az egymás iránti bizalom, erős barátságok szövődnek, és ebből megerősödve tudjanak a mindennapi életben helytállni – közölte Sóti Éva, aki kiemelte, hogy az Aranykapu együttműködésre törekszik más művelődési egyesületekkel is. – Együttműködünk a padéi Takáts Rafael Magyar Kultúrkörrel, a törökfalui Százszorszép és a moholi Csobolyó Művelődési Egyesülettel. Ezek az egyesületek részt vesznek a mi évzáró műsorunkon, mi viszont fellépünk az ő rendezvényeiken. Padén a Keszég Károly-emléknapon, Moholon a karácsonyi műsoron, Törökfaluban a kenyérszentelő ünnepségen. Számunkra fontos, hogy tartsuk a kapcsolatot a községi és a szomszédos települések egyesületeivel. Együttműködünk a csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesülettel is, amelynél minden nyáron táborozunk. Az idén is huszonegy gyerekünk vesz részt a nyári táborban Monostoron – mondta az Aranykapu művészeti vezetője.