Kétszer étkeztek és egyszer megszakították az éppen megkezdett rendkívüli tanácskozást az EU-tagállamok vezetői Brüsszelben, hogy külön-külön is egyezkedjenek. Ám ez sem bizonyult elégségesnek, hogy összeállítsák a listát a közösség legfontosabb tisztségeit betöltők neveivel. A június utolsó napján kezdődött maratoni csúcstalálkozót ezért – több mint húszórás tanácskozás és egy átvirrasztott éjszaka után – július első napján is felfüggesztették, hogy ma, amikor az Európai Parlament (EP) megkezdi alakuló ülését, megint folytassák az alkudozást.
Két nap alatt kétszer hirdettek halasztást a vasárnap kezdett rendkívüli EU-csúcstalálkozón, amelynek résztvevői arról szeretnének megegyezni Brüsszelben, hogy – a májusi európai parlamenti választások után, illetve eredményei alapján – kik kerüljenek a következő megbízatási időszakban a 28 tagú közösség legfontosabb testületeinek vezetői székébe. Meg kellene egyezni az Európai Bizottság (EB), az Európai Tanács (ET), az Európai Központi Bank és az EP leendő elnökéről, valamint az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéről.
A csúcsról tudósító újságírók is kidőltek (Fotó: AP via Beta)
Az állam- és kormányfők már sokáig nem tétovázhatnak, hiszen (elvben) a mai az utolsó nap a végleges alkukötésre, holnap ugyanis az EP már szavazna a kulcsfontosságú tisztségekre jelölt személyekről. (Az új összetételű, 751 tagú EP ma háromnapos alakuló üléssel kezdi meg munkáját, amelynek részeként testületi elnököt is választ.) Ha ma sem sikerülne közös megegyezést kialakítani az uniós intézmények irányítóiról, alighanem új csúcstalálkozó(ka)t kell tartani.
Az uniós vezetők már bő tíz napja dönteni akartak a jelöltekről, ám az akkori kudarc miatt június 30-ára rendkívüli csúcstalálkozót hívtak össze Brüsszelbe. Ennek viszont már a kezdete is rosszul sikerült, hiszen (vasárnap) háromórás késéssel láttak munkához, ami rossz előjelnek bizonyult, és arra utalt, hogy még midig komolyak a nézeteltérések jó néhány ország között. Elsősorban az EB elnöki posztjára jelölt személy(ek) miatt.
A balsejtelem be is igazolódott. A munkavacsorával indított megbeszélést még aznap éjszaka meg kellett szaktani, hogy a nézeteltéréseket megpróbálják elsimítani. Donald Tusk ET-elnök két- és többoldalú megbeszéléseket folytatott a tagállami vezetőkkel, majd tegnap munkareggeli után ismét mindannyian tárgyalóasztalhoz ültek, hogy együtt találják meg a megoldást. A vasárnap esti kezdés óta eltelt bő húsz órányi alkudozás után azonban belátta: még mindig nem sikerült közös nevezőre jutni. Emiatt tegnap ismét (immár másodszor) felfüggesztette az állam- és kormányfők tanácskozását, s mára halasztotta a folytatást.
A fő gondot az okozza, hogy a többség nem tudja egyhangúlag eldönteni, kit is jelöljön az EB élére (akire végül az uniós parlamentnek is rá kell majd bólintania). Korábban többen is a bajor Manfred Webert ajánlották, mivel ő – a májusi választásokon – a legtöbb szavazatot szerzett európai parlamenti pártcsalád, a jobbközép (kereszténydemokrata) Európai Néppárt (EPP) kiválasztottja, favoritja. Vele szemben sok kifogás merült föl (főként a szocialisták, a liberálisok és a Zöldek részéről), ezért valószínűleg más kerül az EB élére.
Egyik lehetséges jelöltként szóba került a holland szociáldemokrata Frans Timmermans neve is, akit már – az Unió két meghatározó hatalmaként – Németország és Franciaország is támogat. A politikus eddig az EB alelnöke volt, ám sokan vele sem elégedettek. A Néppártban pedig vasárnap (a rendkívüli EU-csúcs kezdete előtt) állítólag lázadás tört ki amiatt, hogy Németország kancellárja, Angela Merkel, akinek pártja, a CDU szintén ehhez a pártcsaládhoz tartozik, az EP-választásokon második helyezett szocialisták (S&D) emberét ültetné az EB elnöki székébe.
A megannyi (sokszor egymásnak ellentmondó, és bizonytalan eredetű) hírből az sejlik ki, hogy jelenleg Timmermans a legesélyesebb jelölt. (Bár többen elutasítják, lehet akár befutó is, ha megszerzi 22 olyan tagállam támogatását, amelyek az 513 milliós uniós lakosság legalább 60 százalékát képviselik.). Első alelnöke, akinek jogköre majdnem az övével egyenlő, pedig egy liberális politikus, valószínűleg a dán Margrethe Vestager lehet.
Fájdalom-, illetve vigaszdíjként a Néppárt megkapná viszont az Európai Tanács és az Európai Parlament elnöki tisztségét. Az előbbire állítólag a bolgár (EPP-tag) Krisztalina Georgieva számíthat, az utóbbira pedig Manfred Weber, EPP-frakcióvezető. A jelenlegi változat szerint a belga ügyvezető kormányfő, a liberális Charles Michel lenne az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Ám megegyezés hivatalosan még egyikükről sincs.
