Indokoltak azok a jelzések, melyek szerint az év végén növelni lehet a közszférában dolgozók bérét és a nyugdíjat úgy, hogy közben semmilyen formában ne veszélyeztessük az alacsony inflációt és a stabil állami pénzügyeket – szögezte le Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) kormányzója.
– A központi bank 2017 áprilisától mostanáig 3,7 milliárd eurót vásárolt a nemzetközi devizapicon, s ezzel felerősítette az ország devizatartalékait. Nagyobb a devizakínálat, mint a -kereslet, ez az egyik legfontosabb eredmény, amit a 2012 óta eltelt időszakban fel tudtunk mutatni – mondta Tabaković a Prva televízióban az NBS fennállásának 135. évfordulója alkalmából. Okos politikának tartja azt (ami szavai szerint „Aleksandar Vučić hagyatéka”), hogy a Szerb Nemzeti Bank folyamatosan egyeztet Szerbia kormányával. Kiemelte, hogy a beruházási légkör további javításán fáradoznak, „egy olyan Szerbiát építenek, amely állja a szavát, és hosszú távon alacsonyan szeretné tartani az inflációt”.
(Fotó: Beta)
– A végrehajtó hatalomnak, vagyis a kormányfőnek, ma már államfőnek és a jegybanknak ez az együttműködése segített bennünket abban, hogy az öt évvel ezelőtt még veszteséges Szerbia 4,2 milliárd euró nyereségre tegyen szert. Ilyesmi nem történik egyik napról a másikra, ez a 2012-ben monetáris politikai intézkedésekkel indult folyamat, vagyis a közpénzügyek konszolidációjának az eredménye. Az államkasszában keletkezett többlet legnagyobb részét infrastrukturális fejlesztésekre, az életszínvonal növelésére fordítjuk – mondta Tabaković. A polgároknak azt tanácsolja, pénzügyek rendezése tekintetében az államról vegyenek példát: Ha rosszul állnak a pénzügyek, ne titkolják az igazságot sem önmaguk, sem mások előtt, hiszen ahhoz, hogy hozzáfoghassanak a bajok orvoslásához, meg kell állapítani, hogy a családban ki az, aki költekezik, és ki az, aki megkeresi a pénzt. Teremtsenek egyensúlyt az óhajok és a reális lehetőségek között, ne várjanak mások segítségére, ne mentegetőzzenek, mint ahogyan Szerbia sem tette, hanem komoly reformokba fogott! – magyarázta a jegybank vezetője. Hozzáfűzte: csoportmunka, egység és határozott elképzelések nélkül még csak említeni sem lehetne az euró mostani, 118 dinár körüli árfolyamát.
– Távol állnánk attól is, hogy az eddigi legnagyobb devizatartalékokról akár csak beszéljünk is: e tartalékok ma meghaladják a 12 milliárd eurót, a nettó, tiszta állami tartalékok is 10 milliárdon felül vannak, a bankok kötelező tartaléka 1,9 milliárd euró, az összes többivel szabadon rendelkezhet az állam. A Nemzetközi Valutaalapnak egy dinárral sem tartozunk. Az aranyvásárlás a pénzügyi stabilitást szolgálja, több mint 21 tonna aranya van az országnak – sorolta a bankkormányzó, aki azt vallja, akkor kell felhalmozni és takarékoskodni, amikor van miből.
