Az Országgyűlés új szervezeti és finanszírozási modellt hozott létre a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat számára. A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el Palkovics László előterjesztését.
Ellenzéki képviselők MORE THAN ACADEMY feliratú pólóban tiltakoztak az előterjesztés elfogadása ellen (Fotó: MTI)
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakításának a kérdése már a napirend előtti felszólalásokban is téma volt az Országgyűlés tegnapi, keddi ülésén. Hiller István (MSZP) volt oktatási és kulturális miniszter szerint a kormánypártok tönkreverik a színvonalasan működő MTA kutatóintézeti rendszerét.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában felidézte, hogy 2006-ban Kóka János szabad demokrata miniszter a földdel egyenlővé akarta tenni az MTA-t. Elmondta, az MTA kutatóintézeteinek működését már többször meg akarták újítani az elmúlt években, de ez nem sikerült, nem lettek hatékonyabbak. Ezért kell most lépniük, és a cél az, hogy teljesítményalapon biztosítsák a forrásokat.
Brenner Koloman (Jobbik) napirend előtti felszólalásában az MTA kutatóintézeti hálózatának átalakítását úgy értékelte, hogy azzal az Országgyűlés hosszabb távon meghatározza a magyar tudomány továbbfejlődését. Hozzátette: ezt a döntést a kutatók 50–100 év múlva elemezni fogják, és az a jelölt, aki 2052. július 2-án védi meg doktoriját, summa cum laude (a legnagyobb dicsérettel) minősítését fog kapni azon megállapításáért, miszerint nagyon komoly párhuzamosságokat lehet felfedezni az 1945 után kiépülő egypárti kommunista diktatúra módszertana és a 2010 után kiépülő egypárti fideszes autokrácia tudományellenes tevékenysége között.
Cseresnyés Péter államtitkár válaszában rámutatott, Brenner képviselő úr azt próbálja elhitetni a nyilvánossággal, hogy egy doktori disszertációba olyan örök igazságokat írnak le, amelyeket el kell fogadni. Elmondta, a kormánynak az a legfontosabb, hogy a tudományos élet tagjai, a kutatók és az intézmények minél nagyobb haszonnal tudják segíteni a magyar társadalmat. Jövőre 32 milliárd forinttal lesz több kutatás-fejlesztésre, innovációra – tette hozzá. Az államtitkár leszögezte, az európai innovációs rangsor szerint Magyarország innovációs tevékenysége stagnál, ez bizonyítja, hogy a rendszer nem működik hatékonyan.
ÁTTÉRÉS A TELJESÍTMÉNYALAPÚ MŰKÖDÉSRE
Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter a javaslat országgyűlési vitájában elmondta, a változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése, a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtése.
Az elfogadott törvénymódosítások eredményeként az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A kormány szándékai szerint ez a lépés a kutatóintézet-hálózat alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához vezet majd. Palkovics László kiemelte, a változtatások az MTA köztestületi státuszát nem érintik, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet képez, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá.
A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban.
A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el miniszter előterjesztését az MTA kutatóintézeti hálózatának az átalakításáról.
Az MTA korábban azt közölte, ha a parlament megszavazza a kutatóhálózat átszervezését, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
AKADÉMIÁT TEMETŐ ELLENZÉKI REAKCIÓK
A magyar tudományosság és Magyarország gyásznapjáról beszélt keddi budapesti sajtótájékoztatóján a Demokratikus Koalíció (DK) frakcióvezető-helyettese az MTA kutatóintézeti hálózatának átalakításáról szóló parlamenti döntést kommentálva. Arató Gergely a változtatást az akadémiai kutatóintézetek államosításának, megszállásénak nevezte. A tét szerinte nem az intézetek működésének szervezeti rendje, hanem az, ki felügyelje a magyar tudományt, és ki felügyelje azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar tudományba érkeznek. Az ellenzéki politikus hozzátette, a módosítás a tudósok kormányzati függőségbe hozását célozza, miközben több ezer olyan kutatót üldöz el az országból, aki Magyarországot a 21. században sikeressé tehetné, ezért beláthatatlan károkat okoz.
Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint a Fidesz törvényhozási lépései mögött a hatalomféltés áll. Az ellenzéki politikus keddi budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: a hatalom elvesztésétől és alternatív valóságának lelepleződésétől való félelem motiválja a Fidesz lépéseit, legyen szó az akadémiai kutatóintézetek államosításáról vagy a közoktatási törvény tervezett módosításáról.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeti hálózatának átalakításáról Tordai Bence azt mondta, az Akadémiát ezennel megcsonkították.
