Ada községben a vége felé közeledik a repce betakarítása, pénteken megkezdődött az árpa, vasárnap a kenyérgabona aratása is, bár a mezőgazdasági termelők becslések alapján az utóbbiból az idén gyenge termés ígérkezik. A kukorica, a napraforgó és a szója állapota egyelőre biztatónak tűnik, ezért ha kedvezően alakul az időjárás, akkor ezekből jó termés várható.
Csúzdi István mezőgazdasági termelő, Ada község tanácsának mezőgazdasági ügyekkel megbízott tagja elmondta, hogy az adai határban igen rossz állapotban van a kenyérgabona, amelyre már az ősz óta kedvezőtlenül hatott az időjárás. Mindezt tetézte, hogy az elmúlt két hónap csapadékos időjárása, amikor 250 milliméter eső hullott, ami csaknem fele a 650 milliméteres éves csapadékmennyiségnek. Ez nagyban hozzájárult a növényi betegségek terjedéséhez és a sarjúkalászok megjelenéséhez.
(Fotó: Gergely Árpád)
– A tavaszon szárazság volt, a télen kevés csapadék hullott, az ősszel még annál is kevesebb. A talaj előkészítését nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudtuk elvégezni. A vetéshez esetleg a feltárcsázott napraforgó-, szója- vagy búzaparcellán tudtuk valamennyire előkészíteni talajt. A kapások után visszamaradt szármaradványokat viszont nagyon nehezen vagy egyáltalán nem lehetett bemunkálni. Az őszi vetésre a csapadékhiányos időjárás kedvezőtlenül hatott, emiatt a kelés is rossz volt – magyarázta Csúzdi István. – A kevés téli csapadék hó formájában hullott, majd elolvadt, és utána kelt ki a búza egy része. A kenyérgabonánál a bokrosodás szinte elmaradt. Egyes parcellákon, ahol az ősszel kikelt a búza, ott valamennyire megnyilvánult, de nagymértékben elmaradt az elvárttól. Ennek most szembesültünk a következményeivel a kalászosoknál, főleg a kenyérgabonánál. A búzavetés ritka lett, ezért megjelentek benne a gyomok, amelyek megteremtették a mikroklímát a gombás megbetegedéseknek. Megjelent a fúzárium és a vírusbetegségek, amelyek jelentős terméskiesést tudnak előidézni. A másik nagy probléma, hogy a májusi kiadós esőzések miatt a ritka búzában megindult a sarjúkalászok képződése. Az aratás vasárnap megkezdődött, az első adatok szerint a hozam holdanként 15 és 35 mázsa között mozog, bár az utóbbiból elég kevés van. Talán átlagosan a 30 mázsás holdanként hozamra lehet számítani. A vírusbetegség jelentős terméskiesést idézett elő. Láttam olyan búzatáblát, ahol 5-6, esetleg 7 szem van egy kalászban a megszokott 32-33 helyett. Azt hiszem, ez mindent elmond, milyen hozamokat várhatunk az adai határban. Nem tudom, hogy 16-17 dinárnál lesz-e több a búza kilónkénti ára. Ilyen hozam mellett, ha nem fizetnek legalább18 dinárt érte, akkor biztos, hogy veszteséget fog elkönyvelni a gazda. Az elfogadható a 20 dinár fölötti ár lenne a termelőknek, bár egyelőre a felvásárlók nagyon hallgatnak. A terménytőzsdén 25 dinár körül mozog a búza ára, gyanítom, hogy ez a felvásárláskor lényegesen olcsóbb lesz. A szakemberek országos szinten 2 millió tonnányi búzatermést remélnek. Ha Vajdaságban hasonló a helyzet, mint az adai határban, akkor kétlem, hogy meglesz ez a mennyiség – közölte termelő.
Csúzdi István elmondta, hogy az adai határban a repce holdanként 14-17 mázsát termett, amit még elfogadható hozamnak nevezette. Kiemelte, hogy a kukorica gyönyörűen fejlődik, ha továbbra is kedvez számára az időjárás, akkor jó termés várható. Meglátása szerint szépen fejlődik a napraforgó is, amelyre egyelőre nem hiányzik több eső a közelgő virágzás miatt. Júliusban viszont jó lenne, ha hullana még rá 20 milliméternyi csapadék, ami szavatolhatná a szép hozamot, azzal, ha őszre elmaradna a fejrothadás. A tavaszi esőzéseknek köszönhetően nagyon szépen fejlődik a szója is. Csúzdi István megjegyezte, ha a növény virágzásakor megmarad a jelenlegi nedves mikroklíma és páradús levegő borítja a szójaparcellákat, akkor vélhetően jobb lesz a terméskötődés. Ha az időjárás kedvez, akkor a termelő szerint szójából szintén jó termésre lehet számítani.
