A trieszti kikötő

Mivé lett Fiume város mediterrán derűje?

Mák Ferenc

2019. június 30., 21:21

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Sajtóhírek szerint Magyarország harminckét hektáros területen kikötőt létesít Triesztben, hogy a tengerentúlra exportáló magyar vállalatok gyorsan és akadálymentesen szállíthassák termékeiket a tengerpartra. A magyar állam a közel 100 millió eurós beruházással megteremti a megfelelő infrastrukturális feltételeit annak is, hogy a magyar cégek közúton, vagy vasúton 24 órán belül eljuthassanak a tengeri kijárathoz. Nem tudom jól értem-e a probléma lényegét: az elmúlt három évtized során olykor-olykor fölmerült Fiume-kérdés megoldása végképp időszerűtlenné vált, Magyarország kompromisszumos javaslatai ellenére nem nyert befogadást a közös történelmi múlt részének tekinthető fiumei kikötőbe. Hogy gondok vannak a horvát területen lévő tengeri kijárat kérdése körül, arról a szlovén koperi kikötő felé irányuló törekvések is árulkodtak. Most tehát megszületett a döntés, 2020 után Trieszt ad lehetőséget a magyar áruk tengeri szállítására.

Erről nekem egy közel másfél évszázados vita története jut eszembe, az 1868-as magyar–horvát kiegyezést követően – a polgári fejlődés feltételei és kívánalmai szerint – újra megfogalmazódtak a korabeli magyar igények a fiumei kikötő kereskedelmi használatát illetően. Deák Ferenc és Eötvös József Magyarországa felismerte és megértette az áruforgalom és a kereskedelem magyar iparra gyakorolt hatásának jelentőségét, ezért kereste a horvát féllel a közös megoldást az adriai kikötő használatát illetően, s csak az 1880-as években jutottak mindkét fél számára előnyös megoldáshoz. A Fiume című lap 1882. január 1-jén, megjelenésének első számában Fromhold Arthur Munkára fel! című gazdaságtörténeti vezércikkében rámutatott: a XVIII. évszázad első éveitől kezdve Ausztria a trieszti kikötő és piac fejlesztésén fáradozott, a császári udvar költségeket nem kímélve igyekezett Triesztet a külföldi kikötőkkel szemben versenyelőnyhöz juttatni. Nem leplezett célja volt, hogy a Monarchia forgalma és kereskedelme oda összpontosuljon. Tette mindezt a többi monarchiabeli kikötő rovására; a cikk írója szerint „a trieszti kegyencz érdekében mostohájává lett többi gyermekeinek”.

Ez természetesen nem felelt meg a magyar gazdasági érdekeknek, a gabona, a mezőgazdasági termékek, a bor és a szarvasmarha olasz tengerpartra történő szállítása már közlekedési okokból is eleve lehetetlen volt. Mígnem „bekövetkezék a magyar kiegyezés, mely a centralisatiónak véget vetett, Trieszt pártfogoltságát szűkebb korlátok közé szorította”. Ezzel az olasz kikötő óriási veszteséget szenvedett, miközben a magyar kereskedelmi érdekeket érvényesítő Fiume kikötője gyors iramban épült. Angliával és Franciaországgal szinte egy időben létrejött a közvetlen tengeri összeköttetés és ezzel gyors fejlődésnek indult a Magyarországgal folytatott kereskedelem is. Fiume forgalmának értéke az 1867. évi 6 millió forintról 1882-ben – tizenöt év alatt – 90 millió forintra emelkedett. A Quarnerói öböl csodálatosan szép partján épülő város és kikötő a XIX. század utolsó évtizedeiben Magyarország egyetlen nyugati kapuja volt. A Fiume című lap – melynek szerkesztői 1882-ben fölismerték az Adria és a tengerpart gazdasági, kulturális és idegenforgalmi jelentőségét – vezércikkében így fogalmazott: Fiume földrajzi fekvése igen kedvező. „Kikötője a magyar állam által nagy áldozatkészséggel teljesített építkezések után az Adria legszebb, legbiztosabb része. Vasútja biztosítja neki az anyaország megannyi piaczait. A Lloyd összeköti a kelettel, az Adria gőzhajózási társulat a nyugattal. Fiume lakosságán és hazánk kereskedőin áll az adott helyzet kedvezményeit kihasználni.” Minden hazája és nemzete sorsa iránt elkötelezett magyar állampolgárnak érdeke kell, hogy legyen a kikötő és a magyar tengerpart fölvirágoztatása. „Vállvetve arra kell törekednünk – írta programcikkében a lap –, hogy Fiume az anyaország eladó árúinak és beszerzendő szükségleteinek nagy tárházává váljék. […] Enélkül a kikötő az, mi a kereskedői világban a szatócs.

De mindezek nem az állam, hanem az állampolgárok teendői.” A lap feladatának tekintette az építő munkára való ösztönözést: Munkára fel tehát! – szólította meg olvasóit. „A Trieszt és Fiume közötti versenyben azé lesz a pályakoszorú, mely nagyobb mérvű és praktikusabb irányú öntevékenységet fejt ki.” Trieszt előnyét kereskedelmi hagyományai, és a nagyobb tőke szolgálja, vele szembe mi magyarok „vessünk a mérlegbe áldozatkészséget, vállalkozó szellemet, eszmét, és győzni fogunk”.

Fiume című lap újságírója – mindamellett a tengerpart kiváló magyar írója – Mócs Zsigmond Fiume, Trieszt és a magyar kereskedők, valamint Legyen naggyá Fiume!, és hasonló cikkeiben a kikötő és a magyar kereskedelem jelentőségét méltatta, s tette ezt Szekrényessy Kálmán Fiume és az anyaország közötti kereskedelem című írásában is. És miközben Mayländer József kereskedő Fiume: Verseny Triesztnek! fölkiáltással hirdette vállalkozását, a lap A fiumei piacz és Magyarország című írásában arra figyelmeztetett: a legfontosabb, hogy a magyar áru ne feküdjön el a raktárakban, legyen lendülete és dinamikája a kereskedelemnek. Egy évtizeddel később a Magyar Tengerpart, 1893. január 1-jei, ugyancsak beköszönő számában már elmondhatta: Fiume és a magyar tengerpart a századvégen megmutatja a mediterrán derű minden szépségét, a tenger és a napsütés mindenkit magával ragad, és a látogató az első pillanatban otthonosan érzi magát ezen a vidéken.

Fiume a világforgalom egyik megkerülhetetlen központja lett, ennek előnyét a város minden polgára érzi és élvezi. A kikötőnek pedig minden adottsága megvan ahhoz, hogy a magyar kereskedelem és tengerészet központja legyen. Jogos volt a derű és az önbizalom: Fiume és kikötője 1893-ban még negyed évszázados virágzás elé nézett. Volt tehát a magyar történelemnek egy fényes korszaka, amikor Fiume a Szent Korona legszebb éke volt.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége