Az amerikai–kínai vámháború, a világkereskedelem, a globális felmelegedés okozta klímaváltozás is a kiemelt témái között szerepel a G20-országok tegnap Oszakában kezdődött csúcsértekezletén. A nagy nemzetközi techcégek megadóztatása és az óceánok műanyag-szennyezettségének visszafogása is napirenden szerepel a kétnapos találkozón, amelynek keretében fontos különmegbeszéléseket is tartanak. A legnagyobb érdeklődés az amerikai és a kínai elnök szombati tárgyalását övezi.
A várakozásoknak megfelelően a globális kereskedelem alakulásával kapcsolatos aggodalmakat fogalmaztak meg a felszólalók a G20-ak Oszakában tegnap kezdődött csúcskonferenciájának elején.
A kétnapos rendezvényen a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó államainak legfontosabb politikai vezetői, valamint az EU képviselői vesznek részt. A G20 csoporthoz tartozó országokban él a világ lakosságának kétharmada, és a tömörülés bonyolítja a nemzetközi kereskedelem 80 százalékát.
NAPIRENDEN A FAJSÚLYOS PROBLÉMÁK
A fórum tervezett négy ülésszakának résztvevői megvitatják a világgazdaság fajsúlyos problémáit, mindenekelőtt a kereskedelmet, akárcsak a környezetvédelem kérdéseit. Várhatóan javasolják majd egy olyan nemzetközi rendszer bevezetését, amellyel meg lehet adóztatni az információs technikai iparban működő nagyvállalatokat.
Szó lesz az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúról, az Iránnal és Észak-Koreával kapcsolatos geopolitikai feszültségekről, továbbá a klímaváltozás kérdéseiről.
A vendéglátó Abe Sindzó japán kormányfő és Donald Trump amerikai elnök találkozóján is téma volt a kereskedelem és Észak-Korea is.
MOSOLYT CSALT AZ ARCÁRA
Az első ülésszak előtt Trump röviden szót váltott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Később másfél órás kölönmegbeszélést folytattak. Szíriáról, Venezueláról és Ukrajnáról is tárgyaltak. Egyetértettek abban, hogy az Irán körüli feszültséget politikai eszközökkel kell megszűntetni. És abban is, hogy az amerikai–orosz kapcsolatok javítása mindkét ország és az egész világ érdekeit szolgálja.
Beszélgetésük elején Trump kétszer is arra intette Putyint, hogy ne avatkozzanak be a (2020. évi amerikai) elnökválasztásba. Ám ezt inkább tréfának szánta, és gesztusával mosolyt csalt Putyin arcára. Az orosz államfő meghívta tárgyalópartnerét a jövő évi május 9-ei moszkvai győzelem napi ünnepségre, amire Trump pozitívan reagált.
LONDON FELTÉTELEKET SZAB
Putyin tegnap külön egyeztetett Theresa May leköszönő brit miniszterelnökkel és más országok vezetőivel. May közölte vele, hogy nem lehetséges a kétoldalú kapcsolatok normalizálása, ha Moszkva nem hagy fel felelőtlen, destabilizáló, Nagy-Britanniát és a szövetségeseit is fenyegető tevékenységével. Szerinte az angliai Salisburyben idegméreg-hatóanyaggal elkövetett tavalyi merényletkísérlet is ennek az elfogadhatatlan magatartásnak a része. (London két orosz kémet gyanúsít a gyilkossági kísérlettel, Moszkva tagad.)
Tegnap Trump is több fontos kétoldalú találkozón vett részt. Angela Merkel német kancellárral az ukrajnai gazdasági reformok támogatásáról, Iránról, Líbiáról és más nemzetközi kérdésekről tárgyalt. A legnagyobb érdeklődés azonban a Hszi Csin-ping kínai elnökkel esedékes szombati megbeszélését övezi.
HSZI A PROTEKCIONIZMUST OSTOROZTA
Hszi a csúcsértekezlet kezdete előtt arról beszélt, hogy bizonyos országok egyoldalú, protekcionista fellépése veszélybe sodorja a világkereskedelem eddigi rendjét. Elmondta: a nemzetközi áruforgalomban tapasztalható növekedés ellenére egyre jobban érzékelhető a bizonytalanság és határozatlanság.
A globális kereskedelem alakulása kiemelt figyelmet kap ugyan a konferencián, ám megkerülhetetlen téma a klímaváltozás és a környezetvédelem is. Emmanuel Macron francia elnök már jelezte: nem írja alá a csúcsértekezlet zárónyilatkozatát, ha az nem áll ki kellőképpen a klímavédelem mellett.
Az ökológia területén a legnagyobb figyelmet az óceánokban felhalmozódó, egyre több műanyag szemét problémájának szentelik a résztvevők. Japán várhatóan kezdeményezi, hogy 2050-re nullára csökkentsék a műanyag hulladék mennyiségét a tengerekben.
ELKERÜLHETETLEN A WTO REFORMJA
A tegnapi felszólalók közül az EU képviseletében Jean-Claude Juncker arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA és Kína közötti kereskedelmi viták lassítják a globális gazdaság növekedését. Az Európai Bizottság elnöke kijelentette: ennek a veszélyére külön is figyelmezette az amerikai és a kínai illetékeseket Oszakában. Elmondta: az EU együttműködik Kínával, az Egyesült Államokkal és Japánnal a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) reformja kapcsán, aminek a célja a szabályokon alapuló rendszer megőrzése, és amelyet részben éppen az amerikai–kínai kereskedelmi háború fenyeget.
A japán miniszterelnök arra hívta föl a figyelmet, hogy lassul a globális gazdaság növekedése. Szerinte a folyamatot meg kellene állítani, ám ehhez az együttműködés bővítésére kell helyezni a hangsúlyt és a WTO-t is meg kell reformálni.
RAGASZKODNAK AZ ALAPÉRTÉKEKHEZ
Tegnap külön találkozót tartott a fejlődő világ öt vezető országát összefogó BRICS-csoport is (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság). A megbeszélésen a kínai elnök felszólalt az egyoldalú intézkedések és a protekcionizmus ellen, sürgette a WTO alapértékeinek betartását, miközben szükségesnek nevezte a szervezet reformját. Az ülésen az orosz államfő kontraproduktívnak minősítette azokat a törekvéseket, amelyek megpróbálják szűkíteni a WTO szerepét vagy felszámolni a szervezetet. Szerinte a globális gazdaság jelenlegi helyzete aggodalomra ad okot, a nemzetközi kereskedelmet pedig protekcionista és politikailag motivált korlátozások befolyásolják.
