A terjedő gyűlöletbeszéd elleni küzdelemre szólított fel az ENSZ. António Guterres, a világszervezet főtitkára egy globális akciótervet is bemutatott az interneten (elsősorban a közösségi oldalakon) terjedő gyűlöletkeltő üzenetek megfékezésére. Az más kérdés, hogy milyen hatása és eredménye lesz az egésznek.
A való világban sem ártana a határozottabb fellépés. Az EU vezető hatalmának számító Németország talán erre készül. Több okból is. Ezek egyike a szélsőjobboldaliak egyre gátlástalanabb uszítása, és az általuk elkövetett támadások megszaporodása az országban.
Úgy tűnik, a politikai vezetés megelégelte a neonácik véres akcióit, terrormerényleteit. Egy hete Angela Merkel kancellár jelentette be, hogy felveszik ellenük a harcot. Részleteket nem közölt, de a hatóságok várhatóan keményebben lépnek föl velük szemben. Rendőrségi razziák, rajtaütések következhetnek, és megkezdődhet annak a 450 jobboldali szélsőségesnek a felkutatása, akik ellen már korábban letartóztatási parancsot adtak ki, ám azóta is bujkálnak.
Az elszántság és határozottság a kormány és a hatóságok részéről a hónap eleje óta egyre nyilvánvalóbb. Különösen azóta, hogy valaki június 2-án meggyilkolta Merkel pártjának, a kormányzó (kereszténydemokrata) CDU-nak egyik tagját. A 65 éves Walter Lübckét, Hessen tartomány Kassel körzetének államigazgatási hivatalvezetőjét családi háza kertjében lőtte fejbe egy akkor még ismeretlen tettes.
Azóta a rendőrség elfogott több személyt, egyikük beismerte, hogy ő lőtt. A gyanú szerint a 45 éves, büntetett előéletű férfi neonáci csoportokkal állhatott kapcsolatban. A nyomozás szélsőjobboldali politikai merényletként kezeli az ügyet.
A gyilkosság nyugtalanságot váltott ki az országban, mivel nem elszigetelt esetről van szó. Sőt Németországban az utóbbi időben egyre több helyi politikust ért szélsőjobboldali indíttatású támadás. Többször megtörtént, hogy az elkövetők olyanokra csaptak le, akik nyíltan kiállnak Merkel befogadó migránspolitikája mellett.
Lübcke is támogatta a menedékkérők befogadását, és már 2015-ben keményen bírálta az ellentábort, a bezárkózás híveit. Emiatt többen bírálták és halálosan meg is fenyegették.
A kancellár migránspolitikáját pártoló Henriette Rieker kölni főpolgármestert 2015-ben egy neonáci nyakon szúrta, alig sikerült megmenteni az életét. Egy évvel később a Schleswig-Holstein tartománybeli Oersdorf polgármesterét ismeretlenek eszméletlenre verték. A gyanú az ő esetében is a szélsőjobboldalra terelődött, ahogyan 2017-ben az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Altena polgármesterét, Andreas Hollsteint ért támadáskor is. Az elkövető ott is a menedékkérők befogadását kifogásolta, amikor késsel esett neki a politikusnak.
Hozzájuk képest a szászországi Tröglitz település elöljárója, Markus Nierth kisebb kellemetlenséggel úszta meg a migránsok melletti kiállást. Nézetei miatt egy neonáci párt 2015-ben fáklyás tüntetést szervezett a háza elé, mire ő sietve lemondott. Ám azóta is akasztással fenyegetik.
A német (szövetségi) kormány szerint tavaly 517 (az előző évben eggyel kevesebb) szélsőjobboldali hátterű bűncselekmény történt választott tisztségviselők vagy politikai kinevezettek ellen. Az erőszakos támadások száma 2018-ban azonban már 43-ra emelkedett, vagyis majdnem megnégyszereződött 2017-hez képest.
A neonácik az utóbbi 26 évben 140 embert öltek meg Németországban. Jóval korábbról szemlélve az eseményeket, még riasztóbbak az adatok, hiszen 1971 óta az országban 229 gyilkosság, 123 robbantásos merénylet, 12 emberrablás, 174 fegyveres rablás és 2173 gyújtogatás történt politikai indíttatásból, amelyeket mind a szélsőjobboldal számlájára írnak.
Az interneten már jó ideje feketelisták terjednek a német szélsőjobb számára elfogadhatatlan hazai politikusokról. Elsősorban azokról, akik támogatják a menedékkérők befogadását. A lajstromok készítői háborús bűnösnek minősítették a felsoroltakat, köztük Lübckét is. Felbukkant egy halállista is, amelyen azt a 29 politikust és baloldali beállítottságú közéleti személyt mutatják be, akinek ki kell törni a nyakát.
Az egyre növekvő veszély miatt sorra szólalnak meg a legmagasabb rangú német politikusok. Horst Seehofer belügyminiszter számára a Lübcke elleni merénylet arra utal, hogy az erőszak újabb szintre lépett, amit nagyon komolyan kell venni. Szerinte az önkormányzati vezetők állandó fenyegetettség közepette dolgoznak, s ezért máris külön intézkedéseket helyezett kilátásba védelmükre.
Minisztertársa, Heiko Maas (a külügyi tárca irányítója, aki postaládájában figyelmeztetésnek szánt pisztolytöltényeket is talált már) világosabban fogalmazott. Egy hete azt írta: Lübcke kivégzése után végre határozottan fel kell lépni a szélsőjobboldali terrorizmus ellen. Felhívásában megjegyzi: Németország „a terrorizmus problémájával” küzd; az országban több mint 12 ezer személyről tudni, hogy szélsőjobboldaliként hajlanak az erőszakra. Végzetes lehet, ha bárki is szemet huny a jelenség fölött.
„Végre néven kell nevezni a szélsőjobboldali terrorizmust”, hiszen már nem egyedi esetekről vagy ámokfutókról beszélünk – állapítja meg Maas, megjegyezve, hogy „a terrorral járó erőszakot nem lehet igazolni”.
