A titeli születésű Mileva Marić Albert Einstein felesége volt 1903-tól 1919-ig. Hogyan küzdötte fel magát Mileva a tudósvilágba, milyen volt viszonya Einsteinnel, egyáltalán milyen volt életútja, megtudhatják folytatásos tárcánkból, melyet pénteki számainkban közlünk.
1883. december 10-én indult el az első vonat az újonnan kiépített, Újvidék–Zimony vasútvonalon, és az ehhez a vonalhoz tartozó, Inđija–Mitrovica elágazáson. Ekkor indult el az első, olyan utasszállító vonat Újvidékről, amelyik vashídon, majd a Péterváradi vár alatt húzódó alagúton vihette át utasait a Dunán. – Mindez abban az időben hatalmas sikernek számított, a vasútfejlesztést grandiózus lépésként élték meg. Vagyonokat fordítottak az építkezésekre, a térség lakosságának életszínvonalát jelentős mértékben növelve. Új, ipari létesítmények jelentek meg a vasútnak köszönhetően, begyorsult a kézmű- és kisipari és a kereskedelmi tevékenység, az oktatási és művelődési élet is új szintre emelkedett. Hamarosan a vasút a fuvarozás gerincoszlopává vált, és a mai napig is az maradt – magyarázta Ignjat Jung mitrovicai tanító és amatőr régész Milevanak találkozásuk alkalmával. – A vasútvonalat most a süllyedés miatt ki kell helyezni Mitrovicánál, minél távolabbra a Száva partjától, északra, amilyen rövid időn belül csak lehetséges – mondta Jung. – Miért ragaszkodik annyira a kihelyezéshez: a sár és az iszap miatt, vagy inkább régészeti megindíttatásból? – kérdezte a professzort Miloš Marić. – Őszinte leszek, mindkét okból. Akkor, amikor építették a vasútvonalat, illett volna megkérdezniük néhány dolgot tőlem, vagy meg kellett volna nézniük a Luigi Ferdinando Marsili kétszáz évvel korábbi térképeit! – válaszolt Jung. – Jómagam a matematika szerelmese vagyok, különösen lenyűgöz ez a hatalmas, térségünkben egyedi építmény, amelynek 14 kilométeren keresztül megfelelő lejtésszöggel kell biztosítania azt, hogy a Sirmiumban éjjel-nappal zavartalan legyen az ivóvízellátás. Marsili ezt nagyon találó módon leírta – szólt hozzá a témához Mileva, az itt húzódó, római korból megmaradt aquaduktról beszélve. Az 1658 és 1730 között, Bolognaban élt polihisztor életének 5-6 évét szentelte a Dunának és a folyó mellékágainak, területeink kutatásának. Térképtanilag nagyon aktív volt, munkatársaival közösen 1700-nál is több térképet készített. – Vajon milyen tudással rendelkeztek a rómaiak 17 évszázaddal ezelőtt? Honnan tudták, hogy mekkorának kell lennie a lejtésszögnek? – tette fel a kérdést Miloš, aki egyébként Marsili tudományos munkásságának nagy tisztelője és ismerője volt. – Modellezés segítségével számoltak, legvalószínűbb, hogy 1:1000 méretben készítették el az aquaduktot, de az sem kizárt, hogy az 1:10.000 méretaránnyal kísérleteztek – adott hangot véleményének Jung úr. – Én a fizikai jelenségeket könnyűszerrel le tudom képezni matematikai képletekbe – szólt hozzá Mileva, és már elő is kapta füzetecskéjét és ceruzáját. Azt a noteszt, amelyben édesapja, Miloš „varázslatos könyvéből” őrizte a német és magyar nyelven kimásolt, fontos tudnivalókat. Azonnal felolvasta az ide vágó adatokat: A Vranjaš forrás tíz vízlelőhelyéből mindennap 6 millió liter víz ömlik az aquaduktba, kiszámoltam, ez 15 liter másodpercenként. A római városok a folyók mentén voltak, így a folyóvíz egész nap mosta és tisztította a településeket. A talaj lejtése a Száva felé lehetővé tette azt, hogy a szennyvízcsatorna-rendszer fennakadás nélkül szállítsa a szennyvizet a folyóba. Ezeket a rendszereket különösen jól megépítették, a kor nagyvárosainak rendszereiről példázták őket, mindenekelőtt a Római csatornahálóztatot vették alapul. – Az ókori rómaiak nagyon precízek voltak, a tervezés és a karbantartás nagymesterei. Egy függő csatornáról beszélünk, amely túlnyomás nélkül is működik. A víz nem folyhat túl gyorsan, a lejtés szögének nagyon pontosnak kell lennie. Gorombán kiszámítva, nagyjából két méter esés egy kilométeren – magyarázta felhevülten Miloš, aki ebben a témakörben is vérbeli szakembernek számított. – Szirmiumnak kétezer évvel ezelőtt volt víz- és szennyvízhálózata, ma viszont egyik környékbeli falunak sincs ilyen rendszere – állapított meg a mérnök.
