Az ENSZ 1988 óta minden évben meghirdeti a kábítószer-ellenes világnapot. Ez alkalomból a világ számos országában figyelemfelkeltő performance-okat, tájékoztató kampányokat, szemléletformáló rendezvényeket szerveznek, hogy felhívják a figyelmet a kábítószerek veszélyeire.
Az ENSZ adatai szerint ma világszerte mintegy 250 millió ember használ kábítószereket, közülük nem egész 30 milliónak okoz problémát a szerhasználat. Évente közel kétszázezer olyan haláleset történik, amely összefüggésbe hozható a droghasználattal. A kábítószereket hajlamosak vagyunk eredendő rossznak gondolni, használóit pedig bűnözőknek vagy betegeknek bélyegezni. Pedig a fenti adatok is azt mutatják, hogy óriási azoknak a droghasználóknak az aránya, akik amellett, hogy kisebb-nagyobb rendszerességgel kábítószereket fogyasztanak, az élet minden területén megállják a helyüket: szülőként, barátként, munkavállalóként egyaránt. Ők jellemzően a törvénnyel sem igen kerülnek összeütközésbe, mármint azonkívül, hogy egy részük ellen a szerhasználatuk miatt rendőrségi eljárást indítanak.
A Global Drug Survey nevű szervezet évek óta vizsgálja a világ országainak drogfogyasztását. Adataik szerint ma a leginkább elterjedt illegális tudatmódosító szer a marihuána, amit az MDMA (az ecstasy hatóanyaga) és a kokain követ. A lista némiképp módosul, ha a legális szereket is számításba vesszük. Ekkor toronymagasan vezet az alkohol, amit a marihuána és a dohány közel azonos mértékű használata követ, majd az MDMA, az elektronikus cigaretta és a kokain következik. Úgy tűnik, a szerhasználók figyelmen kívül hagyják az általuk kedvelt tudatmódosító szer legális vagy illegális voltát.
Nem véletlen, hogy a szakemberek között már régóta egyetértés mutatkozik abban, hogy a droghasználat elleni kampányok akkor a leghatékonyabbak, ha hiteles és őszinte, a fiatalokat partnerként tekintő programokon belül valósulnak meg úgy, hogy nemcsak az illegális, de a legális tudatmódosító szerekről is szólnak.
A mindennapi életben ebbe ritkán gondolunk bele, pedig az alkohol és a nikotin, sőt a kávéban, kólában, teában, kakaóban lévő koffein is hasonlóan működik, mint az illegális kábítószerek. Módosítják a tudatállapotot, az érzékelést, felpörgetnek vagy éppen lassítanak. Általában az alkohol társadalmi beágyazottságára, a cigaretta társasági szerepére vagy éppen a kávé élénkítő hatására hivatkozunk, és ezt elegendő indoknak tartjuk az alkalmankénti vagy akár a rendszeres időközönkénti fogyasztásra, miközben gondolkodás nélkül rányomjuk a „drogos” címként azokra, akik az illegális szereket használják ugyanilyen okból, ugyanilyen rendszerességgel. Ilyenkor egy egyszerű szociálpszichológiai jelenség áldozatai vagyunk: a mi csoportunk jobb, mint a másé, a mi tudatmódosító szereink jobbak, mint másoké. Könnyű belátni, hogy ha a tizenévesek a szigorú drogellenes kampányok miatt elutasítják az illegális szereket, de helyette minden másnap lerészegednek, akkor semmivel nem vagyunk előrébb.
Ami különbség a tudatmódosító szerek között található, az nem ragadható meg a törvényességben. Egy szer legalitásánál sokkal fontosabb, hogy mekkora valószínűséggel és milyen gyorsan alakít ki függőséget, illetve hogy milyen veszélyeket rejt a használójára és a társadalomra nézve. A brit Független Tudományos Drogbizottság az alapján rangsorolta a tudatmódosító szereket, hogy mekkora károkat okozhatnak a használónak és a környezetében élőknek. A használó szempontjából a crack (a kokain egy közkedvelt formája), a heroin és a metamfetamin a legveszélyesebbek, de az alkohol sincs sokkal lemaradva tőlük. Szinte ugyanezek a drogok okozzák a legnagyobb károkat a használó környezetére nézve is, de más sorrendben: az alkohol kétszer olyan veszélyes, mint az utána következő heroin vagy crack.
Érdemes azt is megjegyezni, ezek a károk a különböző szereknél nagyon különbözőek lehetnek. Például a heroin és a crack fogyasztása is kockázatos a használóra nézve, de előbbi elsősorban a túladagolás, utóbbi pedig inkább a szellemi károsodás veszélye miatt. Ehhez hasonlóan az alkohol és a heroin egyaránt magas társadalmi károkat okoz, elsősorban azért, mert mindkettőhöz magas bűnözési arány kapcsolódik. De amíg az alkohol esetében ez a részeg emberek agressziójához köthető, addig a heroinnál a drog mögött álló bűnszervezetek a ludasak.
Ez az összehasonlítás segít abban, hogy jobban átlássuk, melyik szer milyen valószínűséggel okozhat komoly károkat, de természetesen a drogokat nem lehet egy-két tulajdonságuk alapján veszélyességi sorrendbe állítani, hiszen rengeteg tényező befolyásolja, hogy egy-egy szer használatának mi lesz a következménye. A szakemberek ezért általában azt mondják: az a veszélyes drog, amit nem megfelelő mértékben, nem megfelelő módon, nem megfelelő okból és nem megfelelő körülmények között használunk.
A kábítószer-ellenes világnap apropóján ezért a drogok veszélyeiről szóló figyelmeztetések mellett érdemes szót ejteni a tudatos és felelős szerhasználatról is.
