A népi hagyományokat felelevenítendő, a topolyai Művelődési Ház nyolcadik alkalommal tartotta meg június 24-én a Szent Iván napot, a topolyai Tájházban. Erre az alkalomra várták mindazokat, akik érdeklődnek a népszokások, néphagyományok iránt. A programra ezúttal is szép számú résztvevő érkezett, akik először koszorúkat fontak.
Csokor gyógynövényekből (Sihelnik Ágnes felvétele)
A koszorúfonásnak, valamint a vadvirágokból, gyógynövényekből font koszorúknak a ház falára való akasztásával a rosszat, a betegséget szándékozták elűzni eleink, éppen úgy, ahogyan a Szent Iván tüzébe dobott gyógynövényekkel is.
Szent Iván napját egyes források a fény napjaként is említik, ami egyrészt a nyári napforduló közelségét, másrészt a Szent Iván éjszakájának lobogó tüzeit jelöli. Ez a nap a hagyomány és népi hitvilág szerint tökéletesen megfelelt arra, hogy egészségvarázsló, szerelemvarázsló rituálékat tartsanak.
A program folytatásában az érdeklődők Elor Emina, László Judit, Ozsvár Róbert és Szalai Bence zenés-verses összeállítását élvezhették. Ezt követően fellobbant Szent Iván tüze, amelyben a hagyományok szerint gyógynövények párolódtak, és almát is sütöttek, valamint a gyerekek nagy kedvence, a csokoládészökőkút sem maradt el.
A tűzbe dobott gyümölcsök a hagyomány szerint arra szolgáltak, hogy az angyalok vegyenek belőle, illetve a korán elhunyt gyermekek számára is tettek gyümölcsöt a tűzbe. Szent Iván ünnepének fénypontja, valamint legismertebb hagyománya a tűzugrás. A köztudottan tisztító, gyógyító, termékenységvarázsló, és nem utolsósorban szerelemvarázsló tűzugrás a magyar nyelvterület északi és déli peremvidékén maradt fenn, és a hagyományok felelevenítésével az utókor számára tovább él.
A program támogatója ezúttal is a Szekeres László Alapítvány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által.
