Boris Johnson volt brit külügyminiszter szombaton megerősítette azt a véleményét, hogy a jelenleg érvényes október 31-ei határidőig lebonyolítható Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból (Brexit). Jeremy Hunt, a külügyi tárca jelenlegi vezetője ugyanakkor kijelentette: ha a Konzervatív Párt tagjai „nem a megfelelő személyt" választják, abból „katasztrófa" lehet.
Boris Johnson esélyeit megtépázta a családi perpatvar (Fotó: Beta/AP)
A pártvezetői tisztségéből távozó Theresa May miniszterelnök utódjának megválasztására indult folyamat első szakaszában a tory alsóházi frakció szavazássorozattal szűkítette két jelöltre az eredetileg tízfős mezőnyt, és a csütörtökön tartott utolsó szavazási forduló után Johnson és Hunt maradt versenyben. Közülük választja meg a jövő hónap végéig a Konzervatív Párt 160 ezer tagja May utódját, aki az Egyesült Királyság új miniszterelnöke is lesz.
Johnson a szombaton Birminghamben tartott első kampányrendezvényen úgy vélekedett: a „józan ész érvényesülése esetén" ki lehet lépni megállapodás nélkül az EU-ból anélkül is, hogy vámok jelennének meg az Európai Unióval folytatott brit kereskedelemben.
Megerősítette azt a véleményét, hogy a jelenleg érvényes október 31-ei határidőig „egyértelműen végrehajtható" a Brexit. Megismételte azt az álláspontját is, hogy a felelős magatartás az, ha a következő brit kormány felkészül a megállapodás nélküli kilépésre az EU-ból.
Arra a kérdésre, hogy ez miként lenne megoldható vámok azonnali megjelenése nélkül az Unióval folytatott kereskedelemben, Boris Johnson úgy fogalmazott: uniós „barátainknak és partnereinknek sem érdeke", hogy „egyoldalúan" vámokat vezessenek be Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelmében. Hozzátette: ha az Európai Unió mégis úgy dönt, hogy vámokat vet ki a Nagy-Britanniából érkező árukra, a „napóleoni kontinentális rendszer óta" először fordulna elő, hogy a kétoldalú kereskedelemben ilyen „értelmetlen okokból keletkezzen fennakadás". Johnson kijelentette: nem hiszi, hogy az Európai Unió ezt akarná.
Jeremy Hunt esélyei hirtelen megnőttek (Fotó: Beta/AP)
A volt brit külügyminiszter a szombati birminghami kampányrendezvényen úgy vélekedett: a józan ész diktálta megoldás az lenne, hogy a nézeteltéréseket okozó első számú problémát – vagyis azt, hogy miként lehet elkerülni az ír–északír határon a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítását a Brexit után – a felek kiveszik a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásból, és a majdani kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról tartandó tárgyalásokon rendezik.
Ezt az Európai Unió többször is határozottan elvetette.
Nem sokkal a szombati kampányrendezvény előtt a Bank of England kormányzója is egyértelműen leszögezte, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén mindenképpen vámok jelennének meg Nagy-Britannia és az EU kereskedelmében.
Mark Carney a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: az EU automatikusan bevezetné ezeket a vámokat rendezetlen brit kilépés esetén, mivel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai alapján az Uniónak azonos vámokat kell alkalmaznia minden olyan külső kereskedelmi partnerrel szemben, amelyikkel nincs szabadkereskedelmi megállapodása. A brit jegybank vezetője szerint ennek alapján ha az EU úgy döntene, hogy nem alkalmaz vámokat Nagy-Britanniával szemben, akkor az egész világgal szemben is ugyanígy kellene eljárnia.
Johnson versenytársa, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter a szombati birminghami kampányrendezvényen arra intette a Konzervatív Párt tagságát, hogy ne válasszanak meg egy „konzervatív populistát egy keményvonalas balos populista ellenében". Hunt egyértelművé tette, hogy ez utóbbi meghatározással Jeremy Corbynra, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjére utalt.
Jeremy Hunt szerint „katasztrófával” érne föl, ha „nem a megfelelő személy” kerülne a Konzervatív Párt és a kormány élére, mivel ennek idő előtti parlamenti választás lehetne a következménye, és ha ennek eredményeként Jeremy Corbyn lesz a miniszterelnök, akkor „soha nem lesz Brexit".
Hunt megerősítette azt a korábban is hangoztatott álláspontját, hogy ha semmi esély nem mutatkozik a Brexit-megállapodás újratárgyalására az október 31-ei határidőig, akkor „nehéz szívvel ugyan", de kész lenne megállapodás nélkül kivezetni Nagy-Britanniát az EU-ból.
A vasárnap ismertetett legfrissebb felmérések szerint rövid idő alatt markánsan csökkent Boris Johnson választói támogatottsága, miután a volt külügyminiszter minapi hangos összeveszése élettársával az országos lapok címlapjaira került.
A Survation közvélemény-kutató cég a csütörtöki utolsó alsóházi szavazási forduló után elvégzett egy gyorsfelmérést, amely szerint akkor még a teljes brit választójogú lakosság 36 százaléka, a Konzervatív Párt szavazótáborának 55 százaléka mondta azt, hogy Johnsont tartja a legjobb jelöltnek. A péntek hajnali családi botrányról nyilvánosságra került hírek után a Survation megismételte a felmérést, és ebben a teljes választói körön belül már csak 29 százalékos, a konzervatív párti választók között 45 százalékos volt Boris Johnson támogatottsága.
Jeremy Huntról a második vizsgálatba bevont teljes választói minta 32 százaléka, a Konzervatív Pártot támogatók 34 százaléka mondta azt, hogy ő lenne a jobb miniszterelnök. Hunt így az országos mintán belül átvette a vezetést.
Johnson és élettársa lakásszomszédai péntek hajnalban kihívták a rendőrséget, miután csapkodással, üvegcsörömpöléssel vegyes hangos veszekedés zaját hallották a pár lakásából. Az egyik szomszéd hangfelvételt is készített a falon keresztül, és ezt eljuttatta a The Guardian című baloldali napilapnak.
A kivonuló rendőrjárőr azt állapította meg, hogy semmiféle olyan törvényi kihágás nem történt, amely rendőri intézkedést igényelt volna.
