A gyűlölet beláthatatlan mélységei

Mák Ferenc

2019. június 23., 21:51

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság 2019. május 11-én Bajmokon megtartott évi közgyűlésén Matuska Márton Meddig jutottunk és meddig nem? címmel számolt be az 1944-es partizánterror és magyarirtás eseményei immár három évtizedes kutatásának eredményeiről. Számot vetett mindazokkal az eredményekkel, amelyeket történelmünk e gyászos korszakának kutatói munkájuk során elértek, amit kötetekbe és tanulmányokba foglalva mementóként az utókornak megmutathatnak. Matuska Márton döbbenetes tényként közölte: az akkori Szabad Vajdaság című napilapban 1945 januárjában megjelent egy írás – A Bánát, Bácska, Baranya Katonai parancsnokságának közleménye a csúrogi lakosság egy részének kitelepítéséről (1945. január 27.) –, amely az akkor kollektívan háborús bűnössé nyilvánított csúrogi, majd zsablyai és mozsori magyarság járeki haláltáborba történt deportálásáról számolt be. Az esetről a közlemény mellett egy vezércikk is megjelent. „Nehéz lenne eldönteni – fogalmazott az előadó –, melyik volt az ocsmányabb, a magyar nemzetet jobban gyalázó.

Matuska Márton: A föld alól is eltűntek – A Sajkásvidék magyartalanításának története; Budapest – Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány, 2018. 141 p.

Matuska Márton: A föld alól is eltűntek – A Sajkásvidék magyartalanításának története; Budapest – Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány, 2018. 141 p.

A vezércikk nem volt aláírva, de tudjuk, kik dolgoztak akkor a lapnál: Kek Zsigmond volt a főszerkesztő, a munkatársak pedig Gál László, Majtényi Mihály és Lévay Endre.” Ennek ismeretében fölmerül az a kérdés is: vajon mekkora hitele volt annak a négy évtizeden át virágzó „jugoszláviai magyar irodalomnak”, amelyet az említettek mellett Rehák László, Petkovics Kálmán, és a köréje csoportosult, mélyen elkötelezett kommunista pártelit irányított? A „fölszabadítókként” a Délvidékre bevonuló partizánok ugyanis az 1944 őszén elkövetett népirtással a jugoszláv kommunista „néphatalmat” legitimálták, ezzel fektették le a titoizmus közel negyvenéves történetének alapjait. A titói kommunista hatalom a partizán-vérengzésre épült, ezért a konszolidálást követő évtizedekben a bűnök elfedése-eltitkolása is csak terrorral volt lehetséges.

Matuska Márton immár harminc éve kutatja a megtorlás részleteit, szándékát, elhatározását az 1991-ben megjelent A megtorlás napjai című kötetével jelezte, és – a készülő bibliográfia adatai szerint – immár tizenkét önálló kötet és könyvtárnyi résztanulmány született a tolla nyomán. Legutóbbi munkájában, A föld alól is eltűntek – A Sajkásvidék magyartalanításának története (2018) című könyvében a szemtanúk visszaemlékezései, beszélgetések, naplófeljegyzések, interjúk, levelek és korábban papírra vetett résztanulmányok révén mutatja meg a megtorlás valódi történelmi és társadalmi dimenzióit.

A Csúrogon brutálisan lemészároltak száma 732, a járeki haláltáborban elhunyt felnőttek száma 87, a járeki haláltáborban elhunyt gyermekek száma 44, a szépligeti haláltáborban elhunytak száma 15, összesen tehát csak ebben a faluban 878 magyart gyászol a történelmi emlékezet. A csúrogi események feltárása során Matuska Márton – Teleki Júlia munkáit is szem előtt tartva – megállapította: „a kommunista hatalom által szított és végrehajtott magyarirtás azzal ért véget, hogy a háborús bűnök és bűnösök ügyeivel foglalkozó tartományi bizottság kimondta: a helybéli szerb lakosság soha többé nem tud együtt élni a magyarokkal, el kell őket üldözni onnan.” Elképzelhető – jegyezte meg a szerző –, hogy a hatóság csak annak árán tudta lecsillapítani a vértől megittasult helyi szerb lakosságot, hogy az összes magyart kiüldözték a faluból. „Ebből még annyi haszna is lett a lakosság többi részének, hogy az elüldözöttek vagyonát széthúzhatták.” De hát hol kell keresni a kiáradó gyűlölet forrását?

Évszázadokra nyúlik vissza az egykori Határőrvidéken felgyülemlett indulatok története, a szerb sérelmek halmozódása a granicsárok katonai kiváltságainak az 1880-as években történt fölszámolásával kezdődött; a polgári közigazgatás bevezetésekor, a terület lakosai közötti viszályok újabb fordulatot vettek: a katonai szolgálathoz szokott szerbek korábbi kiváltságaikat követelve szembefordultak a vármegyei hatóságok rendeleteivel, föllépésük olykor a nyílt lázadáshoz, ami viszont a rendőri-csendőri föllépéshez vezetett. A szerbeknek azonban nemcsak a magyar hivatalokkal akadtak problémáik, a hagyományos házközösségek fölszámolása nem egy esetben testvérháborút is eredményezett, melynek során a szerb házközösségek is egymás ellen fordultak.

A Sajkásvidéken a helyzet az 1914–1918 közötti Nagy Háború idejére végzetesen elmérgesedett, s a sebekre nem hozott gyógyulást a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság „fölszabadító üdvtana” sem, a szegénység, a nyomor, az elégedetlenség szülte gyűlölet ott izzott mind a tizenhárom sajkásvidéki falu – Csúrog, Boldogasszonyfalva, Káty, Zsablya, Kabol, Tiszakálmánfalva, Mozsor, Sajkáslak, Tündéres, Dunagárdony, Titel, Sajkásszentiván és Sajkásgyörgye, de talán még Bácsföldvár, Nádalja és Turja – valamennyi házának küszöbe alatt. És ez a történet mély nyomot hagyott a vidék valamennyi nemzetiségének az életében is, át- meg átjárva az egymást követő korszakok történetírásának legkiválóbb munkáit is. Sok évszázad indulatai rakódtak tehát egymásra az 1940-es évek elejére, ami végül 1944–1945-ben elvezetett a vidék magyar lakosságának majdnem teljes kiirtásához. Ezt nevezi Matuska Márton könyvében erőszak szülte magyartalanításnak.

Az 1944-es partizánterror részletes föltárásakor tehát nemcsak arról van szó, hogy a történelmünkben méltó helyükre kerültek a tragikus események, hanem arról is, hogy a legkiválóbb történészeink és közíróink oknyomozói elhatározással a délvidéki magyar történelem évszázadokra visszanyúló eseményeinek a föltárására és leírására szánták el magukat. Munkájuk igazi jelentősége, hogy immár teljes őszinteséggel foglalkozhatnak közösségünk történelmi, szellemi és lelki örökségének tartalmi lényegével.

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége