2024. április 19., péntek

Legyen színtelen, íztelen és szagtalan!

A vajdasági ivóvíz 51 százalékában mutattak ki rákkeltő anyagot. A települések mindössze 35 százalékában fertőtlenítik a vizet, derült ki a Vajdasági Közegészségügyi Intézet legutóbbi felméréséből. A legkritikusabb régiók között van Észak- és Közép-Bánát, valamint Bácska nyugati és déli része.

A magas arzéntartalom, a szín és az oxidálhatóság miatt kifogásolható az ivóvíz (Dávid Csilla felvétele)

A magas arzéntartalom, a szín és az oxidálhatóság miatt kifogásolható az ivóvíz (Dávid Csilla felvétele)

A tartományi egészségügyi titkárság közegészségügyi felügyelőségének nagykikindai részlege május 29-én kiadott végzésével megtiltotta a vezetékes ivóvíz fogyasztását Adán és Moholon. A víz minősége a magas arzéntartalom, a szín és az oxidálhatóság miatt nem felelt meg az ivóvíz higiéniai minőségéről szóló szabályzatban foglaltaknak. A problémát víztisztító berendezések felszerelésével küszöbölték ki az illetékesek.

Az ivóvíz tekintetében továbbra is súlyos a helyzet Vajdaság-szerte. A Vajdasági Közegészségügyi Intézet legutóbbi vizsgálata szerint a 45 vajdasági település közül csupán 16 helységben tisztítják a vizet, nyilatkozta lapunknak dr. Sanja Bijelović, a Vajdasági Közegészségügyi Intézet munkatársa.

– Klórral fertőtlenítik az ivóvizek nagy részét Újvidéken és a környező településeken, valamint Topolyán, Szenttamáson és Szabadkán is. Mitrovicán és a városhoz tartozó vízellátó rendszer keretén belül is ily módon végzik a víztisztítást. Ezenkívül Ruma, Pancsova, Ópáva (Opovo), Kevevára (Kovin), Apatin, Zombor és Verbász települések rendelkeznek megfelelő, vagyis átdolgozott ivóvízzel – mondta az intézet illetékese.

Az Európai Unió szabványai szerint azonban már nem lehet klórral fertőtlenített az ivóvíz. A klór ugyanis káros hatással van a bélflórára és vitaminhiányt idézhet elő. A fejlett országokban 10 mikrogramm a megengedett arzén mennyisége. Szerbiában ebből 150–250 mikrogramm található.

Vajdaságban azonban jelenleg 29 olyan település van, ahol az ivóvíz bármiféle átdolgozás nélkül jut a polgárokhoz. Néhány településen használat előtt fertőtlenítik azt, de a legtöbb helyen sajnos ez is elmarad, válaszolta kérdésünkre Bijelović.

– A kezeletlen víz fogyasztása kockázatot jelent a vajdasági lakosok egészségére, mivel az ellenőrzött minták mintegy 1,3 százalékában szerves eredetű szennyeződés (Еscherichia coli, Streptococcus faecalis, Еnterobacter spp., Pseudomonas aeruginosa) jelenlétét mutatták ki a vizsgálatok. A vizsgált minták 51 százalékában kimutatták a rákkeltő arzén jelenlétét, és az elemzett vízminták 3 százalékában az egészségre káros vegyi anyagok, mint amilyen a megnövekedett nitrit koncentrációja lelhető fel. Ezek az anyagok a tavalyi vízminták alapján Észak- és Közép-Bánát, valamint Bácska nyugati és déli részeiben is megtalálhatóak. Többek között Temerin, Csóka, Zenta, Ada, Magyarkanizsa, Doroszló, Muzsla, Nagybecskerek, Pancsova lakossága fogyaszt arzént és nitritet tartalmazó kezeletlen ivóvizet.

A Vajdasági Közegészségügyi Intézet legutóbbi vizsgálata szerint a 45 vajdasági település közül csupán 16 helyen tisztítják az ivóvizet (Dávid Csilla felvétele)

A Vajdasági Közegészségügyi Intézet legutóbbi vizsgálata szerint a 45 vajdasági település közül csupán 16 helyen tisztítják az ivóvizet (Dávid Csilla felvétele)

Nem ajánlott a palackozott víz nagymértékű fogyasztása sem (Dávid Csilla felvétele)

Nem ajánlott a palackozott víz nagymértékű fogyasztása sem (Dávid Csilla felvétele)

Vajdaságban ezt isszuk

Vajdaság területén az átdolgozatlan ivóvízben magas a szerves anyagok, az ammónia, a vas és a mangán jelenléte, amelynek következtében megváltozik a víz színe és a szaga. Sanja Bijelović elmondta, hogy a felsorolt anyagok nem veszélyesek az egészségünkre, azonban érthető, ha a polgárok nem szívesen fogyasztják a furcsa színű és ismeretlen szagú vizet.

– Leggyakrabban a kémiai eredetű anyagok jelenléte miatt nyilvánítják fogyasztásra alkalmatlannak az ivóvizet. Az emberi egészséget veszélyeztető kémiai paraméterek, mint amilyen az arzén és a nitrit, amelyeknek a koncentrációja meghaladja az előírt értékeket, jelentős károkat okozhatnak. Mikrobiológiai veszélyt jelentenek azok a mikroorganizmusok, amelyek fekáliás eredetűek és járványok kialakulásához vezethetnek, mint amilyenek az Еscherichia coli, Streptococcus faecalis, Еnterobacter spp., és a Pseudomonas aeruginosa.

Szag, íz és szín nélkül

– Az ivóvíznek egészségügyi szempontból kifogástalannak kell lennie, ami azt jelenti, hogy nem tartalmazhat mikrobiológiai, fizikai és kémiai veszélyeket, vagyis hogy semmilyen indikátor nem lehet jelen a vízben, amely szervi eredetű szennyezésre utal. A szabályozandó paraméterek fizikai és kémiai koncentrációja nem haladhatja meg az előírt határértékeket. A víznek színtelennek, íztelennek és szagtalannak kell lennie. Az ivóvízben csak az úgynevezett aerob mezofil mikroorganizmusok lehetnek jelen korlátozott mennyiségben, az ivóvíz forrásától függően – nyilatkozta az intézet munkatársa.

Mindeddig kizárólag egyéni tudományos kutatások során vizsgálták a fizikai és kémiai elemek (radioaktivitás, arzén, trihalogén-metán) emberi szervezetre gyakorolt veszélyeit. A mikroorganizmusok hatását az ivóvíz okozta járványok jelenléte alapján rögzítik, amelyet az utóbbi időszakban nem jegyeztek fel Vajdaság területén.

Az Európai Unió szabványai szerint  nem lehet klórral fertőtlenített az ivóvíz (Dávid Csilla felvétele)

Az Európai Unió szabványai szerint nem lehet klórral fertőtlenített az ivóvíz (Dávid Csilla felvétele)

A topolyai vízgyárat teljesen felújították (Dávid csilla felvétele)

A topolyai vízgyárat teljesen felújították (Dávid csilla felvétele)

– A nem megfelelő ivóvíz egészségügyi következményei a mikroorganizmusok jellegétől, a kémiai és a fizikai veszélyek típusától függnek, és attól, hogy mennyi ideig fogyasztjuk a szennyezett vizet, valamint a szervezet ellenálló képessége is fontos tényező e kérdésben. A gyermekek, a terhes nők, a krónikus betegségben szenvedők nagyobb mértékben ki vannak téve e környezeti veszélyeknek. A leggyakoribb betegségek, amelyeket az ivóvíz mikroorganizmusai okozhatnak, az emésztőszervek betegségei, a nyálkahártya-fertőzések. A bőrön lévő sebekre szintén veszélyt jelenthetnek a vegyszermaradványok a vízben. Az arzén bizonyítottan rákkeltő, ami azt jelenti, hogy hosszú távon tüdőrák, bőrrák kialakulásához vezethet. A nitritek szintén nehézséget okoznak a vérben lévő oxigén transzmissziójában, ez különösen a gyermekeknél idézhet elő vérszegénységet. Másrészről a krónikus emésztőrendszeri betegségben szenvedő egyéneknél hozzájárulhatnak olyan vegyületek kialakulásához, amelyek tovább növelhetik a vastagbélrák kialakulásának veszélyeit.

Az ásványvízből is megárthat a sok

A számos veszély tudatában nem szívesen isszuk a csapból jövő vizet. A boltban kapható palackozott vizek fogyasztásával azonban nem csupán az a gond, hogy ez a drágább alternatíva, hanem hogy fogyasztásuk nagyobb mennyiségben nem tesz jót szervezetünknek, mutat rá a szakember.

Mindennek ellenére a palackozott vizek fogyasztása világszerte növekvőben van, még olyan helyeken is, ahol a csapvizet kifogástalannak minősítették.

– Ásványvízből nem ajánlatos naponta másfél liternél többet inni. Az egyik legnagyobb probléma, hogy műanyagpalackokban vannak forgalmazva, amelyekből szerves szennyeződések és a műanyaggyártás során felhasznált vegyszerek oldódhatnak fel. Figyelembe kell vennünk a tárolás helyét és a csomagolás mikéntjét, mert a műanyag palackokba töltött vízben nagyon hamar elszaporodhatnak a baktériumok. Ezért a palackozott vizet minél hamarabb tanácsos elfogyasztani a felbontás után.