2024. április 25., csütörtök

A király szerelmi háromszög áldozata lett

Temesváriak sikere az Operarián
A jó hangú énekesek nyerték meg az újvidéki fesztiválközönség tetszését

A jó hangú énekesek nyerték meg az újvidéki fesztiválközönség tetszését

A Temesvári Állami Operaház a minap szép sikerrel szerepelt a Dejan Savić neves karmesterünk vezényelte Az álarcosbál c. Verdi-operával, a Szerb Nemzeti Színház Jovan Đorđević Színpadán. Az 1. nemzetközi operafesztivál keretében szerda este lépett fel ez a romániai társulat kiváló operaszólistákkal, akik természetesen olaszul énekeltek, a közönség szerb nyelvű felirattal kísérhette az előadást, ami Carmen Cojocaeu jó koreográfiájában készült.

Sok tapsot kaptak a főszerepeket alakító énekesek: Remus Alăzăroae (Riccardo), Lăcrimioara Cristescu (Amelia), George Proca (Renato), Gabriela Toader (Ulrica), Cristina Vlaicu (Oscar), továbbá Gelu Dobrea (Samuel) és Octavian Vlaicu (Tom). A fiatal Remus Alăzăroae operaénekesről a kritikusok úgy vélekednek, hogy fiatal, egészséges hang az övé, jó magasságokkal és zenei intelligenciával, valamint nemes baritonnak tartják a Renatót színpadra vivő George Procát is.

Klasszikus rendezésnek számít a holland Frans Meewis munkája. A háromfelvonásos zenés-színpadi műben minden úgy néz ki és zajlik, mint gyermekkorunk operaelőadásain. Tradicionális operajátszást látunk, hallgatunk, Geta Medinski kosztümjei szépek, Grigore Gorduz díszletei is. Egyesek talán unalmasnak tartották, mások viszont napjaink oly sok túlzottan modern produkciója után megnyugtató előadásként élvezték.

Az operaelőadás rendezője szerint egy király legyilkolása a színpadon Verdi idejében elfogadhatatlan volt. Ezért a zeneszerző, akinek gyakran támadtak nehézségei a cenzúrával, az opera cselekményének színhelyét Amerikába helyezi át, és a főszerepet III. Gusztáv király helyett Riccardo/Richard gróf, Boston kormányzója kapja. A többi szereplő a színpadon gyakran álarcban, vagy kosztümfátyolban jelenik meg. Semmi sem az, ami annak tűnik, a megjelenés megtéveszt. A holland rendező azonban a temesvári operatársulattal az eredeti svéd változat színpadra vitele mellett döntött, így az előadás felülírja a sok mindenben szokványos drámai háromszöget. Nem a szerelmi történet áll az első helyen. A drámát az szüli, hogy egy király arra törekszik, hogy mind emberként, mind korlátlan hatalmú uralkodóként megszerezze alattvalói tiszteletét. III. Gusztáv svéd király a gazdasági és szociális reformjai miatt a nép körében közkedvelt uralkodó volt, aki az antik görög-római kultúrát, művészetet pártfogolta, a főrendek azonban határtalanul gyűlölték. Egy stockholmi álarcosbálon merényletet követtek el ellene, a király napokkal később belehalt sebeibe.

Az, hogy nem olyan kifejezetten érdeklődött a hölgyek iránt, nyilvános titok volt. Ezt valamilyen formában bizonyítja Amelia iránti viselkedése. Szereti a férjes asszonyt, mert arra vágyik, hogy mindenki őt, az uralkodót szeresse. Amelia iránti érzelme azonban valójában plátói szerelem. Emiatt akarja Ameliát a férjével vissza küldeni Angliába. Ám beteljesedik, amitől királyként a legjobban tartott: egy triviális szerelmi háromszög áldozatává válik.

Az 1946-ban alapított Temesvári Állami Operaház a folyó évben opera-, operett-, balett- és gyermekelőadásokkal örvendeztette meg a közönségét. Az 1875-ben megnyitott, 1928-ban felújított épületében az operatársulat mellett működik még három színházi intézmény román, német és magyar nyelven. 1947-től, Verdi Aida c. színpadi-zenés művének a bemutatásával indult meg a román operaprodukció sikere. A temesvári zenei rendezvények 1993 óta nemzetközi jellegűek, a 2. év után operett-előadásokkal is odavonzzák a hazai és a külföldi közönséget.