Elsősorban az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről egyezkednek tegnaptól a tagállami vezetők Brüsszelben. Angela Merkel német kancellár szerint a ma befejeződő csúcstalálkozón valószínűleg még nem tudnak megegyezni.
Kétnapos csúcsértekezlet kezdődött tegnap Brüsszelben, ahol az EU-tagállamok legmagasabb rangú politikai vezetői a közösség legfontosabb tisztségeinek elosztásáról egyezkednek. Az értekezlet délutáni megnyitója után a résztvevők először Antonio Tajanival, az Európai Parlament (EP) elnökével egyeztettek, majd Klaus Iohannis, az EU soros elnökségét betöltő Románia államfője számolt be a korábbi döntések végrehajtásáról.
Ezt megbeszélés követte a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetésről, a klímaváltozás elleni küzdelemről, az álhírek és a hibrid fenyegetések jelentette kihívásokról, illetve külpolitikai kérdésekről. Az állam- és kormányfők kijelölték a következő öt év közös cselekvésének fő stratégiai irányait és a prioritásokat is a kulcsfontosságú témakörökben. Az ezeket tartalmazó dokumentum irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei számára.
A munkavacsorán került napirendre a tisztújítás kérdése, illetve kezdődött meg a kompromisszumkeresés. Az eredményről várhatóan ma számolnak be.
Hírek szerint június 30-án soron kívüli EU-csúcsot tarthatnak, ha ezúttal nem sikerül megállapodniuk. Márpedig ez nagyon is valószínű, hiszen az egyezség elengedhetetlen feltétele a francia–német alku, ám annak még a körvonalai sem látszanak.
Annak ellenére sem, hogy a csúcstalálkozó előtt eddig ritkán tapasztalt intenzív megbeszélések zajlottak. Igaz, főként a tagállami kormányok, s nem csak Párizs és Berlin között. A konzultációkon mindenki azt próbálta kipuhatolni, hogy mit gondol a másik a közösség ősszel megüresedő legfontosabb posztjaira esélyes személyekről. És persze, kit támogat.
Négy tisztséget kell elosztani úgy, hogy megfelelő képviseletet kapjanak a nők, a kis és a nagy, az északi és a déli, a régebben és az utánuk csatlakozott országok.
A kétnaposra tervezett brüsszeli eszmecserét elnöklő Donald Tusk azt szeretné, ha az EU-vezetők ma úgy állnának fel a tárgyalóasztaltól, hogy megvan a jelöltjük legalább az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács (az állam- és kormányfőket tömörítő testület) élére. Az előbbit a tagállamok jelölik és az uniós parlament választja meg, az utóbbiról viszont a kormányok saját körben döntenek.
A legnehezebb feladatnak Jean-Claude Juncker EB-elnök utódjának megtalálása tűnik. Több jel is arra utal, hogy halványulnak az Európai Néppárt vezető jelöltjének, a bajor Manfred Webernek az esélyei a posztra. Az sem titok, hogy egyelőre egyik jelölt mögé sem sorakozott föl elegendő támogató az EB elnöki tisztéért folyó versenyben. Az állam- és kormányfők is megosztottak, ám egyértelmű az ellenállás Weberrel szemben.
Úgy hírlik, hogy a mostani tanácskozáson Angela Merkel német kancellár fel akarja mérni az általa pártfogolt Weber esélyeit. Ha ragaszkodik hozzá, akkor cserébe valamilyen uniós posztot kell felajánlania a franciáknak és a spanyoloknak. Merthogy a két ország vezetője, főleg pedig Emmanuel Macron francia elnök nem lelkesedik Weberért.
A találkozóra érkezve Merkel elképzelhetőnek nevezte, hogy ezúttal nem születik döntés az uniós intézmények elnöki tisztségének betöltéséről. Hangsúlyozta: ez nem lenne tragédia, hiszen van még némi idő az EP július 2-ai alakuló üléséig, a fő, hogy addig sikerüljön döntést hozni. Merkel úgy látja: egyelőre nagy a szakadék az álláspontok között.
