PORTRÉ

Boris Johnson ante portas

Patyi Szilárd

2019. június 22., 07:17

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Csütörtökön tartották meg a brit Konzervatív Párt vezetőválasztásának utolsó frakciószavazási fordulóját. Ez után már csak ketten, Boris Johnson volt és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben a pártvezetői és egyben az Egyesült Királyság miniszterelnöki tisztségéért folytatott küzdelemben. A két jelölt közül most a párttagság postai úton fogja megválasztani az új konzervatív vezetőt. A jelöltek hivatalos kampánya, a tagság támogatásának elnyerésért szombaton kezdődik meg. A fogadóirodák és az elemzők is Boris Johnsont tartják a legesélyesebb jelöltnek, akire a csütörtöki voksoláson 160-an szavaztak a frakcióból, Jeremy Hunt 77 és Michael Gove környezetvédelmi miniszter 75 szavazatával szemben.

Bárki is lesz őfelsége új miniszterelnöke, egy meggyengült párt és a brexit-válság miatt súlyosan megosztott ország irányítását veszi majd át. A leendő kormányfőnek tisztában kell lennie azzal, hogy akár egy Theresa Mayhez hasonló bukással is véget érhet kormányzása. A mai brit állapotok hasonlóak ahhoz, amilyenek 1940-ben voltak Neville Chamberlain miniszterelnök lemondását követően. A háborús vereségek közepette a megüresedett kormányfői szék is inkább súlyos terhet jelentett, mint a politikai karrier csúcsát. Így a népszerű politikusok érthető módon nem tolongtak a miniszterelnökségért, inkább egy többszörösen bukott közéleti szereplőt juttattak a Downing Street 10-es szám alá. Ő volt Winston Churchill, aki a rá kiosztott hálátlan szerepben végül történelmet írt és győzelemre vitte a birodalmat a II. világháborúban. Nem véletlenül hozzuk fel példának a XX. század nagy brit miniszterelnökét. Boris Johnson ugyanis 2014-ben A Churchill tényező – Hogy csinál egy ember történelmet? címen írt róla könyvet. Az életrajzi kötet is sejteti, hogy Johnson legfőbb vágya mindig is az volt, hogy egyszer miniszterelnök legyen. Persze ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen szinte egész életét meghatározta a politika.

Alexander Boris de Pfeffel Johnson az Amerikai Egyesült Államokban, New Yorkban született 1964. június 19-én. Apja Stanley Johnson európai parlamenti képviselő volt, de dolgozott az Európai Bizottságnál és a Világbanknál is. Az ifjú Johnson szorgalmas és csendes gyermek volt. Miután befejezte tanulmányait Oxfordi Egyetemen, újságírónak állt. A The Timesnál volt riportergyakornok. Innen azonban kirúgták, mert kiderült, hogy meghamisított egy idézetet. 1987-ben a The Daily Thelegraphoz szerződött. 1989 és 1994 között a lap brüsszeli kiküldött tudósítója volt azzal a feladattal, hogy az Európai Bizottságról készítsen riportokat. Később segédszerkesztőként dolgozott a lapnál. 1999-ben a The Spectator című lap főszerkesztője lett.

Az ezredforduló környékén, miközben újságíróként a csúcsra ért, kezdetét vette politikai karrierje. 2001-ben parlamenti képviselővé választották, 2004-től pedig már a különböző konzervatív árnyékkormányok tagja volt. 2008 és 2016 között London polgármestere volt. Ebben az időben a Konzervatív Párt liberális szárnyához tartozott. A közéletben, mint a brit politika igazi fenegyereke szerzett magának hírnevet, aki kerékpárral közlekedik, hátitáskát cipelve lép be Downing Street 10-be. Kócos szőke haja és szókimondó stílusa miatt sokan Trump amerikai elnökhöz hasonlítják.

Boris Johnson pályafutása során többször volt esélye a miniszterelnöki poszt megszerzésére, de saját baklövései miatt eddig mindig lemaradt róla. Még londoni polgármesterként úgy beszéltek róla, mint David Cameron utáni miniszterelnök, de váratlanul a brexitet támogató táborhoz csatlakozott. Ezzel vált igazán megosztó politikussá, hiszen korábban a baloldalon is igen népszerű volt. A döntés annál meglepőbb, ha tudjuk, hogy egész újságírói munkája során eltökélten támogatta az európai integrációt. A brexit-népszavazás másnapján, David Cameron lemondását követően, ismét esélye lett volna megszereznie a miniszterelnöki széket, de az utolsó pillanatban bejelentette: nem indul a tisztségért. Ezt sokan a brexit-tábor hívei közül úgy értelmezték, hogy cserben hagyta választóit. Közben egyik jó barátja, Michael Gove bejelentette saját indulását. Az a Michael Gove, aki most csütörtökön esett ki a jelöltek közül. A harmadik lehetőséget 2017-ben a toryk rossz választási eredménye kínálta Johnson számára, ő azonban addig halogatta a bizalmatlansági indítvány elindítását Theresa May ellen, míg végül a miniszterelnöknek sikerült többséget biztosítania a parlamentben. De a sors hozott egy negyedik lehetőséget is. Az elmúlt év júliusában May kabinetjével egy megegyezési javaslatot készített, amely az Egyesült Királyság és az Európai Unió között úgynevezett „puha brexitet” irányzott elő. A javaslat igen népszerűtlen volt, de Johnson nem készült fel arra, hogy támadást intézzen a miniszterelnök ellen. Így végül lemondott külügyminiszteri posztjáról.

Az elkövetkező hetek kérdése, hogy Boris Johnson végül él-e az ötödik lehetőséggel. Ha pedig beköltözik a Downing Street 10-be, akkor kezdődik élete legnagyobb megmérettetése, hiszen a brexit-válság megoldására a nagy példakép Churchill. Johnson azonban már a kampány során egyet megígért, az Egyesült Királyságot október 31-én, a Brexit jelenleg érvényes határnapján, mindenképpen kilépteti az Európai Közösségből, akár lesz addig elfogadott megállapodás a távozás feltételrendszeréről, akár nem.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége