Soha nem látott magasságba emelkedett tavaly a menekültek száma a világon – áll az ENSZ tegnap ismertetett jelentésében. Összesen 70,8 millió emberről, vagyis Szerbia lakosságának tízszereséről van szó. A hatalmas tömegből 41,3 millió személy belső menekült, saját országon belül tartózkodik. A hazáját kényszerből elhagyók 80 százaléka valamelyik szomszédos államban húzza meg magát.
Tavaly már csaknem 70,8 millió ember kényszerült úgy élni világszerte, hogy elűzték otthonából – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) Global Trends című éves jelentéséből, amelyet tegnap közöltek, egy nappal a menekültek világnapja előtt. Hetvenéves működése alatt a szervezet még nem állapított meg ilyen magas és lesújtó adatot.
A statisztika az idén már változott, s akár napokon belül továbbra is felfelé módosulhat a mutatószám, hiszen sokfelé nincs béke, ami sokakat kényszerít otthonának elhagyására. Persze egyéb okokból is menekülnek szülőföldjükről az emberek. Egyesek a klímaváltozás okozta gondok (vízhiány, szárazság, pokoli hőség), mások üldöztetés, válságok vagy harcok miatt.
A legnagyobb menekültválság jelenleg Venezuelát sújtja. A régóta tartó, fojtogató gazdasági és politikai krízis miatt folyamatosan hagyják el az emberek a dél-amerikai országot.
A néhány éve még 30 millió lakosú Venezuelából eddig már csaknem négymillióan távoztak kényszerből, az év végére ötmillióan is lehetnek. (A legtöbb új menedékkérelmet is venezuelaiak nyújtották be tavaly, szám szerint 341 800-at.).
Amit a legújabb kimutatásban láthatunk, az „egy újabb megerősítése annak a trendnek, hogy hosszabb távon növekszik azoknak a – háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés elől – menekülő embereknek a száma, akiknek biztonságra van szükségük” – mondta tegnap Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. A jelentés közzététele utáni berlini sajtótájékoztatóján hozzáfűzte: „Egyfelől a menekülteket és a bevándorlókat övező közbeszéd ma gyakran ellenséges indulatokat szít, ugyanakkor sokszor találkozunk a nagylelkűség és a szolidaritás nagyszerű megnyilvánulásaival is, különösen azokban a közösségekben, amelyek maguk is nagyszámú menekültet fogadtak be. A pozitív példákra kell alapoznunk, és meg kell kétszereznünk a szolidaritásunkat mindazon sok ezer ártatlan ember felé, akiket naponta elűznek az otthonukból.”
Az otthonukat kényszerből elhagyók három csoportba oszthatóak:
1. A tényleges menekültek, akik háború, fegyveres konfliktus vagy üldöztetés miatt kényszerültek elhagyni a hazájukat. Számuk 2018-ban elérte a 25,9 milliót, ami 500 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
2. A menedékkérők, akik várják a kérelmük elbírálását, ők tavaly 3,5 millióan voltak.
3. A belső menekültek, akik nem hagyták el országukat, de otthonukból elüldözték őket: 2018-ban ebbe a csoportba tartoztak a legtöbben – 41,3 milliós csoportról van szó.
Az UNHCR szerint a legjobb megoldás az, ha az érintettek visszatérhetnek szülőföldjükre, méghozzá önkéntes alapon, biztonságban és az emberi méltóságuk tiszteletben tartásával.
Lehetséges megoldás a menekültek integrációja is, és átköltöztetésük harmadik országba, de ez utóbbira 2018-ban csak 92 400 alkalommal került sor, ami az áttelepítésre várók kevesebb mint 7 százaléka. Hazatérni 2,9 millióan tudtak tavaly.
„Mindegyik menekültválság esetében, lett légyen az bárhol, és tartson akármilyen hosszú ideje, a megoldásokra kell törekedni, továbbá arra, hogy elhárítsuk az akadályokat azoknak az embereknek az útjából, akik haza akarnak térni. Ez összetett feladat, amelyen az UNHCR szüntelenül dolgozik, ezért azt is megköveteli, hogy minden ország fogjon össze a közös jó érdekében. Ez napjaink egy kiemelkedő kihívása” – mondta Grandi.
A világszervezet ugyanakkor figyelmeztet a menekültellenes beszéd és politika veszélyeire, de dicséri a pozitív példákat is. Grandi közölte: a migránsok a problémák elől menekülnek. „Naponta emberek ezrei kényszerülnek elhagyni otthonukat, nekünk meg kell kétszerezni a velük szembeni szolidaritást” – jelentette ki.
Az UNHCR legújabb jelentésében döbbenetes tények szerepelnek. Ezekből kiderül, hogy tavaly világszerte minden második menekült gyermek volt, sokan közülük (111 ezren) egyedül, a családjuk nélkül éltek.
A legjobb anyagi helyzetű országok ezer lakosonként átlagban 2,7 menekülőt fogadtak be, ám a közepesen gazdag és az alacsony bevételűek esetében ez az arány már 5,8. Bár furcsán hangzik, de adatok bizonyítják, hogy a legszegényebb országok a migránsok egyharmadának adnak menedéket szerte a világon. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa ezzel kapcsolatban megjegyezte: szervezetének mindenekelőtt ezekre a helyekre kell összpontosítania az erőfeszítéseit.
A menekülők 80 százaléka él a származási országával szomszédos országban.
Hozzávetőleg minden ötből négy olyan válságok elszenvedője, amelyek már legalább fél évtizede tartanak. Minden ötből egy esetében pedig a menekültválság húsz éve vagy annál is hosszabb ideje áll fenn.
