Újságírói fórumot tartottak június 15-én a mórahalmin Kolo Szerb Kulturális Központban beszédes, SrpskiReč elnevezéssel. A név nem véletlen, hiszen többek között a magyarországi és a vajdasági magyar sajtó szerbiai médiaorgánumokkal való viszonyát is boncolgatták. Az esemény a Magyarország–Szerbia Interreg-IPA Határon Átnyúló Program keretében valósult meg, s ez alkalommal a vajdasági magyar médiumok képviselői kerültek a fókuszba. A találkozó jelentőségéről Seres István szervező, a Kolo kulturális intendánsa számolt be.
– Az volt a célunk, hogy a határtérségben lévő sajtó résztvevőit meghívjuk, és szót ejtsünk magáról a sajtóról. Hatalmas mennyiségű információ árad a világban, éppen ezért nagyon nagy nyomás nehezedik a médiumokra. Nem mindegy, mit írnak le, hogyan közlik azt, valamint az sem, hogy milyen mértékben képesek ezeket az információkat átadni a fogyasztóknak – magyarázta a szervező, valamint hozzátette, hogy az előadó és a résztvevők körbejárták a magyar és szerb sajtó történetét, valamint a kettő közötti párhuzamokra is rávilágítottak.
Az előadó a Szegedi Tudományegyetem Általános Jogtudományi Karának docense, dr. Mezei Péter, a szerzői jogok kutatója volt. A hallgatóságot többek között bevezette az egyre inkább online felületen zajló média belső rendszerébe, valamint olyan kérdéseket vetett fel, melyek gondolatébresztők voltak abban a tekintetben, hogy a 21. században valójában mi egy sajtótermék feladata, illetve hogyan válik egy hír vagy reklám ingyenessé. Kitért arra is, hogy egy interjú során milyen jogai és kötelezettségei vannak a szereplőknek és magának a sajtónak. Továbbá, felhívta a figyelmet arra, hogy az információ közlésének gyorsasága és mennyisége miatt óriási felelősség van abban, hogy a közölt tény átlátható legyen, és ne lehessen félreérteni, mert abban a pillanatban, ahogy „félrecsúszik” egy mondtad, már alkalmas lehet arra, hogy – a szövegkörnyezetéből kiemelve – más információt közvetítsen.
– Nagyon nehéz dolgunk van, hiszen nemcsak egy határ választ el bennünket, hanem egy teljesen más nyelvkörnyezet is. Amit mi Magyarországon közülünk egy adott módon, azt lehet, hogy Szerbiában máshogy kell interpretálni ahhoz, hogy ugyanazt az információt és értéket biztosítsa a befogadók számára. Összetett helyzetben vagyunk, mivel három terület képviselőit szólítjuk meg: a vajdasági magyar, a magyarországi magyar, valamint a szerb nyelvű sajtókat – mondta Seres István, valamint hozzátette, hogy a következő találkozók során a további két fél képviselői kerülnek előtérbe.
