A klímamozgalom hangja az Európai Parlamentben (EP) is hallhatóvá válik – üzeni Sven Giegold, a németországi Zöldek egyik kiemelkedő képviselője. Ebben mindenki biztos lehet. A zöld mozgalmak ugyanis jelentős sikert értek el több uniós országban a nemrég megrendezett EP-választásokon. A május 26-án befejeződött négynapos voksverseny utáni felmérések pedig arról tanúskodnak, hogy a környezetvédők tábora tovább erősödhet több országban is.
Pártja listavezetőjeként Giegold bejutott az EP-be, sok társával együtt, hiszen Németországban a(z ellenzéki) Zöldek legjobb eredményüket érték el. A szociáldemokratákat (SPD) is megelőzték, ami példátlan siker. Az eddigi másodikról a harmadik helyre szorították a több mint 156 éve alapított pártot.
Kedden Portlandban nagyszabású megmozdulást tartottak, a környezetkárosító amerikai energiapolitika ellen tüntetve (Fotó: AP via Beta)
A fiatalok sokfelé tömegesen támogatták az ökomozgalmakat, valamint a természet és a bolygó egészségéért küzdőket, illetve a globális fölmelegedés megállítását követelőket. Ennek egyik oka az lehet, hogy világosan látják: a fennmaradás, a túlélés és a Föld jövője a tét. Erre pedig nem az a megoldás vagy a válasz (amit a populisták és a demagógok szajkóznak), hogy nem szabad eltúlozni a globális fölmelegedés okozta klímaváltozást, sem annak a következményeit. Hisztériát kelteni pedig fölösleges és haszontalan.
A zöldek választási sikerei is jelzik, hogy szó sincs vaklármáról. Ellenkezőleg: sokkal inkább a legfontosabb valós probléma felismeréséről van szó, illetve arról, hogy a fiatalok szembe akarnak szállni a kihívással, és a megoldást keresik. Nem önös, hanem közös(ségi) érdekből. És fütyülnek rá, hogy az elfogadható érvek hiányától szenvedő ellenfeleik szánalmas közhelyekkel és nevetséges rágalmakkal próbálják befeketíteni őket.
A fiatalok hozzáállása arra utal, hogy a zöld mozgalmak felvirágzás előtt állnak, előretörésük nem divathóbort. A tizen- és huszonévesek (többségében diákok, akikhez felnőttek is csatlakoztak) az idén májusban csaknem 125 országban szerveztek békés tüntetéseket, sztrájkokat, amelyeken a rövidlátó, hozzá nem értő és felelőtlen politikusok viselkedése ellen tiltakoztak. Elsősorban az ellen, hogy a kapzsi vezetők (meg a – mögöttük álló – nagyvállalatok és pénzhatalmi rendszerek) semmibe veszik a gyerekek jövőjét, a rövid távú haszon és előny miatt pedig elpusztítják a természetet, ami a jelenlegi földi életformák megsemmisülésével végződhet.
A mozgalom Greta Thunberg környezetvédelmi aktivista fellépésével bontakozott ki. A 16 éves iskolás tavaly augusztus óta folyamatosan, majd szeptembertől kezdve péntekenként a svéd parlament előtt tiltakozva arra próbálja rávenni hazája döntéshozóit, hogy határozottabban lépjenek föl a globális fölmelegedés ellen. Időközben a klímavédelem mellett kiálló diákmegmozdulások szimbolikus alakjává vált, és több elismerésben részesült. Az általa alapított Fridays For Future (Péntekenként a Jövőért) mozgalom a múlt héten kapta meg az Amnesty International tekintélyes nemzetközi jogvédő szervezet legrangosabb kitüntetését.
A Zöldek leglátványosabban Németországban erősödtek meg, különösen a fiatalok körében. A májusi EP-választáson a 29 év alatti korosztályok képviselőinek 31 százaléka voksolt rájuk. A 24 évesek körében csaknem 34 százalék volt ez az arány. A kormányzó konzervatív CDU–CSU pártszövetség ennek a felét sem érte el, a koalíciós partner SPD-ről nem is beszélve. (Azóta viszont már három felmérésből is kiderült: jelenleg a baloldali irányultságú Zöldek a legerősebb párt az országban; népszerűsége történelmi magasságokra jutott, és teljesen felborította az évtizedek óta ismert német belpolitikai erősorrendet.) Ausztriában nem szárnyaltak a Zöldek, sőt picit visszaestek az előző, vagyis a 2014-es EP-választási eredményükhöz képest, ám a fiatalok körében a legnépszerűbbek.
A zöldhullám elérte Franciaországot is, ott a megszerzett 13,48 százaléknyi szavazattal a környezetvédők a baloldal főerejévé váltak. A jó eredménynek köszönhetően dobogós helyen végeztek, a győztes szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és az utána következő – Emmanuel Macron elnök által létrehozott – Újjászületés pártszövetség mögött. (Nem mellesleg Franciaországban a 18 és 34 év közötti korcsoportból a többség a környezetvédőket támogatta.)
Az EU-ból kilépni készülő Nagy-Britanniát sem kerülte el a zöldhullám. A helyi környezetvédők 11,8 százalékot kaptak, amivel hétre növelték eddigi három EP-mandátumukat. Jelentőségüket és megerősödésüket igazolja, hogy – bár a negyedik helyen végeztek – eredményükkel még a (népszerűtlen) kormányzó torykat is megelőzték.
Írországi társaik is látványos sikert könyvelhettek el. Az EP-helyekért folytatott 2014-es versenyben szinte még sehol sem voltak, ám ezúttal már a szavazatok 11,4 százalékát kapták (második befutóként).
A környezetvédők még jó néhány másik országban is kiválóan vagy meglepően jól szerepeltek. Így Luxemburgban, Finnországban és Litvániában, ahol mindenütt az első három közé kerültek.
Sikereiknek köszönhetően a 751 tagú EP-be összesen 74 zöldpárti képviselő került be. Az új összetételű testületben 22-vel lesznek többen az eddigiekhez képest. Esetleg még többen, mivel az átülések miatt akár nagyobbra is nőhet a számuk.
Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a Zöldeket csak a fiatalok és a diákok támogatják. Sokan mások is rájuk szavaztak.
A látványos eredmények ellenére a sikerük nem teljes, hiszen az egykori szocialista országokban néhol még szárba sem szökkentek ezek a mozgalmak, másutt pedig gyökeret sem tudtak ereszteni.
