2024. április 20., szombat

Bukarest felügyelné az úzvölgyi katonatemetőt

Az RMDSZ ellenzi a védelmi minisztérium „államosítási” tervét, Budapest elfogadja

A kormány és az érintett közösségek beleegyezése esetén saját gondozásba venné a román védelmi minisztérium az úzvölgyi (Valea Uzului) katonatemetőt, amely a múlt csütörtök óta komoly politikai és diplomáciai viszály tárgyává vált, mert a területre betódult román tömeg magyar katonasírokat gyalázott meg. Budapest tegnap tudomásul vette, az RMDSZ viszont elutasította, hogy a sírkert Bukarest felügyelete alá kerülhet.

A román védelmi minisztérium memorandumot készít elő, amelyben hivatalosan kéri a kormánytól az úzvölgyi katonatemető gondozásának átvételét. Gabriel Leș tárcavezető szerint a temető nemzetközi jellegének megőrzése miatt vennék át a sírkert gondozását, mivel ott magyar, román, német, orosz, szerb, osztrák és olasz katonák is nyugszanak. Elmondta: a terv megvalósításáról egyeztetnek mindegyik érintett féllel.

„A temető gondozásának feladatát átvevő minisztériumi struktúrák biztosítani fogják minden országnak a jogot, hogy megemlékezzenek a harcban elesett és ott eltemetett hőseikről” – jelentette ki Leș. Szerinte a minisztérium képes arra, hogy megóvja és karbantartsa a sírokat, felújítsa a temetőben található emlékműveket összhangban a nemzetközi egyezményekkel és a kétoldalú megállapodásokkal, melyeket Románia az érintett országokkal kötött.

A temető átvétele 30 napon belül megtörténhet, ha mindegyik fél beleegyezik. A terület állami tulajdonba vételének lehetőségét Viorica Dăncilă miniszterelnök is felvetette már.

Több erdélyi magyar (politikus) azonban azt állítja, hogy az úzvölgyi temetőben egy román katona sincs elhantolva. A másik oldal azonban úgy tudja, hogy ott 149 román katona nyugszik, akiknek a neve is ismert.

Kovács Vilmos ezredes, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a korabeli temetővázlatok és levéltári dokumentumok szerint osztrák–magyar katonák nyugszanak az úzvölgyi temetőben. Ezért arra kérte a román védelmi minisztérium illetékes szervezetét (ONCE), hogy végezzenek együtt régészeti próbaásatást a helyszínen. A módszerrel el lehetne dönteni, hogy temettek-e román katonákat a sírkertbe.

Magyarország kilenc állammal – köztük Romániával – kötött kormánymegállapodást a hadisírok gondozásáról. A szerződés előírja, hogy mindkét országnak be kell jelentenie partnerének, ha a területén található hadisírok kapcsán valamilyen beavatkozást tervez. 

Kovács szerint Románia megszegte a megállapodást és saját törvényeit is azzal, hogy (az idén áprilisban) egyik helyi önkormányzata 52 betonkeresztet helyeztetett el a temetőben (részben magyar sírokra). A történtekre a Hadtörténeti Intézet és Múzeum többször is magyarázatot kért Bukaresttől, de nem kapott választ.

A csíkszentmártoni (Sânmartin) önkormányzat, továbbá civilek és a magyar állam hozzájárulásával felújított I. világháborús úzvölgyi katonatemető márciusban került az érdeklődés középpontjába, múlt csütörtökön pedig komoly diplomáciai-politikai vita tárgyává vált. Elsősorban azért, mert a területre erőszakkal benyomult több ezer román, hogy részt vegyen az ott törvénytelenül kialakított román parcella és emlékmű felavatásán.

A tömegből többen magyar katonasírokat gyaláztak meg: keresztfákat téptek ki, dobáltak szét és tapostak meg. A kivezényelt csendőrök egy része megpróbálta feltartóztatni az emberáradatot, ám ez nem sikerült. A lakatlan székelyföldi hegyi település katonatemetőjének főbejárati oldalán élőláncot képező, békésen imádkozó ezer magyar tiltakozó közül többeket zászlórudakkal bántalmaztak és kövekkel dobáltak meg feldühödött románok.

Emiatt a magyarok elvonultak a helyszínről, ahol azért gyűltek össze, hogy megakadályozzák az onnan 25 kilométerre lévő Dormánfalva (Dărmănești) polgármesteri hivatala által áprilisban önkényesen és törvénytelenül állított román emlékmű felavatását és felszentelését.

Az erdélyi magyar közösség a súlyos incidens kivizsgálását, a felelősök megbüntetését és a temető eredeti állapotának visszaállítását követeli. Indítványozta a belügyminiszter lemondását, a román–magyar hadisírgondozó vegyes bizottság létrehozását és az illetékes önkormányzat bevonását is az ügy megoldásába.

A temetőfoglalást és rongálást elítélte több erdélyi magyar és anyaországi párt, az Orbán-kormány, valamint Áder János magyar államfő. A román miniszterelnök pedig elutasított minden olyan megnyilvánulást, amely a román állampolgárok közötti viszályt táplálja és gyűlöletet szít.

Budapest magyarellenes provokációnak tartja a történteket, s emiatt jegyzékben tiltakozott a román kormánynál. Az úzvölgyi incidens után a magyar külügyminisztériumba kérették a román nagykövetet, ám ő – bukaresti utasításra hivatkozva – nem ment el a megbeszélésre, de kérte annak későbbre halasztását.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tegnap telefonon egyeztetett Teodor Meleșcanu román hivatali kollégájával, aki arról tájékoztatta, hogy a kormányfő utasítására a védelmi minisztérium felügyelete alá kerül a temető. Szijjártó ezt tudomásul vette, de arra kérte Meleșcanut, hogy a két ország védelmi minisztériuma mielőbb kezdjen konzultációt az államközi és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő rend helyreállítása érdekében.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) visszautasítja az úzvölgyi sírkert „államosítását”, vagyis azt, hogy a minisztérium kezelésébe kerüljön a terület. Kelemen Hunor pártelnök szerint a temető körüli botrányért épp a tárca főtitkára, a székelyzászló használata elleni pereket elindító Codrin Munteanu a felelős.