2024. április 16., kedd

A belügyminiszter nem tud az úzvölgyi sírgyalázásról

Értetlenkedve és meglepődve fogadták a romániai magyar pártok Carmen Dan belügyminiszter állásfoglalását a székelyföldi Úzvölgyében (Valea Uzului) létesített I. világháborús katonatemetőben június 6-án történtekről. Politikusaikhoz hasonlóan a magyar választók is egyetértenek abban, hogy a tárcavezető sok olyan megállapítást tett, amelyek nem felelnek meg a valóságnak.

A katonatemetőnél megjelent magyarok és az ott készült filmfelvételek szerint június 6-án több ezer román erőszakkal behatolt a temetőbe, ahol magyar katonasírokat gyalázott meg, majd felavatta az ott törvénytelenül létesített román parcellát és emlékművet. Előzőleg több román dulakodott a csendőrökkel, zászlórudakkal ütlegelte a temetőfoglalást békésen megakadályozni próbáló ezer magyar egy részét, sőt kövekkel is megdobálta őket. A megtámadottak nem ütöttek vissza, inkább elvonultak.    

Szijjártó Péter az Országgyűlésben (Fotó: MTI)

Szijjártó Péter külügyminiszter elvárásokat fogalmazott meg (Fotó: MTI)

Több román párt és a külügyminisztérium mégis a magyarokat, illetve vezetőiket tette felelőssé a történtekért, ami ellen Budapest jegyzékben tiltakozott Bukarestnél.

Ezek után, öt nap késéssel, szólalt meg a román belügyminiszter, akinek menesztését az incidens óta követelik az erdélyi magyar pártok. A tárcavezető szerint a szolgálatot teljesítő rendőrök és csendőrök teljesítették küldetésük három fő célkitűzését: megelőzték a magyarok és románok közti összetűzést, a személyi sérüléseket és a sírgyalázást. Közölte: annak ellenére sikerült az összecsapást elkerülni, hogy „mindkét oldal mozgósított radikálisokat, illetve ultrákat”.

A miniszter azt állítja, hogy senkit sem ütöttek vagy sebesítettek meg, és nem vált szükségessé az erő bevetése a karhatalom részéről. Szerinte a – temetőkapu léceinek letörésétől eltekintve – nem történt rongálás vagy egyéb olyan cselekmény, ami sírgyalázásnak minősül. Megerősítette: a június 6-án (vagyis a Romániában hősök napjaként ünnepelt időpontban) Úzvölgyén történtekkel kapcsolatban csak a temetőkapu megrongálása miatt indult bűnvádi vizsgálat.

Felidézte: az elnéptelenedett, hegyvidéki település és a katonatemető is területi vita tárgyát képezi Bákó (Bacău) és Hargita (Harghita) megye között, de a két önkormányzat megbékítését szolgáló tárgyalások 2012-ben megszakadtak, a bíróság azóta sem tisztázta a terület jogi helyzetét. A miniszter úgy véli: ha a helyi hatóságoknak nem sikerül megegyezniük a területvitában, bármikor elő lehet idézni közöttük és a két közösség között a minapihoz hasonló feszültséget. Ezt elkerülendő Dan támogatásáról biztosította a kormány hétvégi javaslatát, hogy a temető a védelmi tárca kezelésébe kerüljön. A minisztériumban fellelhető kimutatásokból az derül ki, hogy Úzvölgyében 1306 katona hamvai nyugszanak: románoké, magyaroké és másoké, köztük szerbeké is.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tegnap azt üzente, hogy Budapest elvárja a temető eredeti állapotának helyreállítását, valamint a kegyeletsértés és a sírgyalázás felszámolását.