2024. április 19., péntek

Zarándokok sokasága tart Csíksomlyóra

Százötven zarándok tart Székelyföld megannyi útján lóháton az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepére, a csíksomlyói (Șumuleu Ciu) búcsúba, amelyet az idén június 8-án rendeznek meg.

Egyesek gyalog, mások lovon, megint mások vonaton indultak a búcsúba. Felvételünkön a csíksomlyói búcsúba tartó Csíksomlyó Expressz és Székely Gyors zarándokvonatokat köszöntik pénteken délután a kolozsvári vasútállomáson (Fotó: MTI-fotó)

Egyesek gyalog, mások lovon, megint mások vonaton indultak a búcsúba. Felvételünkön a csíksomlyói búcsúba tartó Csíksomlyó Expressz és Székely Gyors zarándokvonatokat köszöntik pénteken délután a kolozsvári vasútállomáson (Fotó: MTI-fotó)

A pünkösdi lovas zarándoklat szorosan kapcsolódik a magyarországi nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett külhoni magyar gyerekek évéhez. A lovas program résztvevőit tegnap Csíkszeredában (Miercurea Ciuc) emlékéremmel tüntette ki Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára.

Potápi Tusnádfürdőn (Băile Tuşnad) csatlakozott a Háromszék felől érkező lovas csapathoz. Az úttal kapcsolatban elmondta: a lovas zarándoklat szorosan kapcsolódik a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett programokhoz: a külhoni magyar családok és a külhoni magyar gyerekek évéhez. A rendezvény célja, hogy tanúságot tegyen a családi értékek mellett.

Egy lovasstratégia kidolgozását is tervezik, amely alapvetően a lovas turizmust és a tömegsportot fejlesztené.

Arról is beszámolt, hogy a lovas zarándokokat mindenütt lelkesen, a ház elé kiállva, integetve fogadták a falvakban. Szerinte ez is visszaigazolta, hogy a lovas hagyományokat nem szabad elfelejteni, életben kell tartani.
Kitért arra is, hogy a zarándoklaton kiemelt téma volt a csütörtöki úzvölgyi (Valea Uzului) atrocitás. „Vérlázítónak és elfogadhatatlannak tartjuk, ami a katonatemetőben történt. Nemcsak a törvények példátlan, erőszakos áthágása volt ez, hanem egy szent hely és elhunyt magyar katonák emlékének a meggyalázása” – mutatott rá. Hozzáfűzte: a pünkösdi lovas zarándoklat is egy válasz arra, hogy bárki bármit is próbál velünk, székelyekkel kezdeni, mi mindig itt voltunk és itt is maradunk.

A csíksomlyói búcsúba sokan gyalog indultak, és vonaton is utaznak. A hagyományokhoz híven külföldről is.

Budapestről tegnap indult el a Csíksomlyó Expressz – Székely Gyors, amelyen népes zarándokcsoport utazott. A június 10-éig tartó útjuk legfontosabb programja a csíksomlyói búcsú, de több helyszínre is ellátogatnak.

A mai csíksomlyói kegyhelyen a búcsú megtartását IV. Jenő pápa engedélyezte a XV. század közepén. A helyszínen található templom főoltárát egy Mária-szobor díszíti, amely Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága 2,27 méter. A legenda szerint az első búcsújárást 1567-ben tartották.
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre magyarok százezrei gyűlnek össze a világ minden tájáról. Az erdélyi katolikusok szerint Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén, a Hármashalom-oltárnál tartanak.

Az idei, immár 453. csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: Íme, az Úr szolgálóleánya. Az ünnepi misén Veres András győri római katolikus megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mond szentbeszédet.