2024. április 24., szerda

Koszovó miatt gyengülnek vagy erősödnek a pártok

Közzétették a politikai palettára vonatkozó legújabb közvélemény-kutatás eredményeit

Ha most vasárnap tartanák a parlamenti választásokat Szerbiában, hat párt vagy koalíció is sikeresen át tudná lépni az öt százalékos parlamenti küszöböt, mutatott rá legújabb felmérésében a Faktor plus közvélemény-kutató cég. Az eredmények szerint egy dolog nem változott meg a szerbiai politikai színtéren: az Aleksandar Vučić államfő vezette Szerb Haladó Pártnak továbbra is hatalmas a fölénye, s ismét megszerezné a szavazatok több mint felét. A sorban a Szövetség Szerbiáért ellenzéki koalíció és az Ivica Dačić által irányított Szerbiai Szocialista Párt következik tíz százalék körüli bizalommal. Érdekességnek számít, hogy Vojislav Šešelj Szerb Radikális Pártja sikeresebbnek bizonyult a legutóbbi felmérésben, mint az elmúlt hónapokban, 2,5 százalékot is javított, így már a parlamenti küszöb felett helyezkedik el, 5,8 százalékos támogatottsággal. A Sergej Trifunović vezette Szabad Polgárok Mozgalma hajszálnyira a küszöbb felett, 5,1 százalékon van.

NEMZETI ÉRZÜLET SZÜLTE VOKSOK

Vladimir Pejić, a Faktor plus munkatársa elmondta, hogy a Szerb Haladó Párt elveszített ugyan pár százalékot a korábbi felmérések eredményeihez viszonyítva, de még mindig 51,3 százalékos bizalmat élvez. A veszteség minden bizonnyal Vučić Koszovóról szóló parlamenti beszédének a következménye, az SZHP egyes szavazói számára ugyanis a déli tartomány kérdése még mindig sorsdöntőnek számít. A néhány százalékos gyengülés szerinte nem olyan jelentős, ráadásul minden bizonnyal nem is tartós szavazatveszteségről van szó, be tudja majd hozni ezt a kis visszaesést. Ugyanakkor rámutatott, a radikálisok térnyerése is Koszovónak köszönhető. Mint mondta, minden, ami Koszovóval kapcsolatos, nemzeti érzéseket lobbant lángra, s úgy látszik, ennek a legnagyobb haszonélvezője most Šešelj politikai szervezete. A radikálisok képviselőházi felszólalásai és egyéb megnyilatkozásai azt eredményezték, hogy a korábbi szavazók egy része is visszatérjen hozzájuk, szögezte le Pejić.

BEBETONOZOTT BIZALOM

Ami az ellenzéket illeti, a Szövetség Szerbiáért koalíciónak sikerült elérnie, hogy a szavazók alternatívaként tekintsenek rá, s a 10,6 százalékos támogatottság megismétlése is azt jelzi, komolyabb szavazóbázis áll mögötte. A Szabad Polgárok Mozgalma is stabilan áll az öt százalék feletti küszöbön, ahogyan az előző hónapokban is, nem csökken, de nem is nő a támogatottság. A küszöb feletti eredmény mégis kiváló, hiszen az új szervezet tagjai parlamenti mandátumokhoz jutnának, ha most lennének a választások, s ezzel még nagyobb teret nyernének véleményük kinyilvánításához, elemezte az eredményeket a Faktor plus szakértője.

Aleksandar Šapić volt vízilabdázó Szerb Hazafias Szövetségének és a Szerbiai Demokrata Pártnak a koalíciója 6,7 százalékot érne el a voksoláson, Pejić szerint a támogatottságot az növelheti tovább, ha kisebb, és főleg helyi szinten politizáló jobboldali erők is csatlakoznának még ehhez a szövetséghez.

A megkérdezett polgároknak a 47 százaléka venne egyébként részt egy most vasárnap megszervezett parlamenti választáson, 33 százalékuk biztosan nem menne ki szavazni, 20 százalékuk egyelőre bizonytalan ezzel kapcsolatban.

SZERBIA VAGY JUGOSZLÁVIA?

A felmérést a Faktor plus annak a kérdésnek a feltevésére is kihasználta: hol élnének a legszívesebben a polgárok, ha a mai Szerbia mellett választhatnák a volt JSZSZK-t vagy valamilyen harmadik államalakulatot is a JSZSZK bármely tagköztársaságaiból létrehozva. A megkérdezettek nagy többsége, 64 százalékuk, azt válaszolta, hogy a mai Szerbiában élne továbbra is a legszívesebben, 21 százalékuk élne inkább az „eredeti” JSZSZK-ban, 15 százalékuk hozna inkább létre valamilyen „új Jugoszláviát”. A közvélemény-kutató ügynökség szerint a fiatalabb generációk már nem rendelkeznek azzal a kötődéssel, amely még tetten érhető az idősebbek esetében, így simán győzni tudott a jelenlegi Szerbiát felmutató opció. Az a 36 százalék sem elhanyagolható viszont, amelynek „tagjai” inkább a volt Jugoszlávia valamelyik formájában éreznék jól magukat. Arra a kérdésre, hogy miért vélekednek így, a legtöbben azt mondták, hogy egy ilyen állam erősebb lenne, nagyobb tekintéllyel rendelkezne a világban. A Szerbia mellett állást foglalók nagy részét a háborús múlt is befolyásolta, emellett sokaknak az a meggyőződésük, hogy mások nem akarnának Szerbiával közös államot, vagy éppenséggel maguk nem akarnak másokat Szerbiával közös országba bekapcsolni.

A felmérést május 30-a és június 5-e között végezték el 1200 megkérdezett bevonásával.

A felmérés eredményei

Politikai párt (koalíció) neve

Támogatottság (%)

Szerb Haladó Párt

51,3

Szövetség Szerbiáért

10,6

Szerbiai Szocialista Párt

9,7

Szerb Hazafias Szövetség – Szerbiai Demokrata Párt

6,7

Szerb Radikális Párt

5,8

Szabad Polgárok Mozgalma

5,1

Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Szövetsége

3,5

Más pártok / Kisebbségi pártok

7,3

Forrás: Faktor plus