2024. április 25., csütörtök

A nemzeti összetartozást ünnepelte a magyarság

Magyarország-szerte, valamint a határain túl is több államban tartottak megemlékezéseket a magyarok a nemzeti összetartozás napja, június 4-e alkalmából. Orbán Viktor miniszterelnök a térség népeinek összefogásáról beszélt, s hangsúlyozta: a száz év magyar magány véget ért. A budapesti központi ünnepségen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a megmaradás nagy kérdésének nevezte, hogy a gyermekeinknek is magyar jövőt tervezünk-e.

Magyarország-szerte és több másik államban is megemlékezéseket, ünnepségeket tartottak tegnap a nemzeti összetartozás napja, június 4-e alkalmából.

Orbán Viktor miniszterelnök Sátoraljaújhelyen vett részt egy rendezvényen, ahol elmondta: 99 évvel Trianon után a magyarok bátran húzhatják ki magunkat, hiszen megmaradtak.

Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti összetartozás napján tartott sátoraljaújhelyi ünnepségen (Fotó: MTI)

Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti összetartozás napján tartott sátoraljaújhelyi ünnepségen (Fotó: MTI)

„Itt vagyunk Európa közepén a szétszakítottság, a háborúk és a diktatúrák ellenére is. Együtt akarunk működni a szomszédainkkal, és aki velünk együttműködik, az jól is jár” – üzente.

Hangsúlyozta: a száz év magyar magány véget ért; a magyarság nemcsak túlélte ezt az időszakot, de ma a Kárpát-medence legnépesebb nemzetét alkotja. Kijelentette: „Együtt újra nagyok, erősek, sikeresek és győztesek leszünk.”
Arról is beszélt: „Gazdasági, kulturális és katonai erőnk napról napra látványosan gyarapodik. Ideje, hogy használjuk. A kérdés csak az, hogy mire.” Kormánya válasza az – tette hozzá –, hogy ezt az erőt a közép-európai népek összefogása érdekében kell felhasználni.
Felidézte továbbá: kilenc éve született parlamenti döntés arról, hogy a magyar nemzet történelmének legsötétebb napja ne csak lesújtson, hanem erőt is adjon, „egymáshoz is emeljen minket”.
Trianonról úgy fogalmazott: ami igazságtalan volt valaha, az is marad az idők végezetéig, mert az idő a sebeket gyógyítja, de az amputációt nem. Az azóta eltelt idő semmit nem változtatott azon a tényen – folytatta –, hogy ami 99 éve történt, az nem tárgyalás volt, hanem diktátum, büntetés a világháború elvesztéséért.
Budapesten, a központi rendezvényen Potápi Árpád János mondott köszöntőt a parlament épülete előtti Kossuth téren. A miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kijelentette: megmaradásunk nagy kérdése, hogy gyerekeinknek is magyar jövőt tervezünk-e.

Szerinte a nemzet jövője ma sem nagyhatalmak, tőlünk független erők, hanem a magyar anyák és apák kezében van. Ezen az évfordulón azoknak a szülőknek, nagyszülőknek szól a köszönet, akik úgy döntöttek: gyermeküket, unokájukat magyarnak nevelik.

Potápi Árpád János államtitkár köszöntőt mond a parlament épülete előtt (Fotó: MTI)

Potápi Árpád János államtitkár köszöntőt mond a parlament épülete előtt (Fotó: MTI)

„Akik átadták számunkra nemcsak az anyanyelv kincseit, de azt a tudatot is, hogy tartozunk valahova: a magyarság nagy családjába. A nemzeti összetartozás napján ezt a helytállást, ezt a példa nélküli egységet ünnepeljük” – fogalmazott. Kiemelte: Trianonnak azért nem volt hatalma rajtunk, mert nemzedékek nőttek fel azóta határon innen és túl magyarként, és tanították magyar szóra a gyerekeiket.

Utalt arra is, hogy a magyarok immár újra közösen tervezik a jövőjüket. Elmondta: Budapest folyamatosan azért dolgozik, hogy olyan világot teremtsen, amelyben jó magyarnak lenni, és magyarként boldogulni is lehet.

„Magyarország végre újra minden magyar közös otthona” – fogalmazott. Erről szól ez a rendezvény, s ezt szimbolizálja majd az a Trianon 100. évfordulójára tervezett budapesti emlékhely is, amelyen minden magyar település neve szerepel majd.

Ünnepi köszöntője után mintegy ötezer, a Kárpát-medencéből érkezett gyerek elénekelte a helyszínen a Kézfogás című dalt, a magyar összetartozás himnuszát.

A magyar országgyűlés 2010-ben döntött arról, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítja június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját. Az erre vonatkozó törvény kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A háborús vesztes Magyarország 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án hirdette ki a trianoni békeszerződést, amelyből kiderül: az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként a jogutód Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A történtek miatt csaknem 3,2 millió magyar, vagyis a magyarság harmada került kisebbségiként a – részben korábbi magyar területeken – megalakult új országokba.