A közelmúltban a Fiat Chrysler (FCA) olasz–amerikai autógyártó tett egy „átalakító jellegű” egyesülési javaslatot a Renault-nak. Az összeolvadást követően a tulajdonjog 50-50 százalékos arányban oszlana meg a Fiat és a Renault részvényesei között. A fúzióval a világ legnagyobb autógyártója jönne létre, amely évi 8,7 millió jármű kibocsátására lehet képes.
A Fiat közölte: ha a két vállalat 2018. évi pénzügyi eredményeit összeadják, az egyesült cég éves bevétele megközelíti a 170 milliárd eurót. A működési eredmény meghaladná a 10 milliárd, a nettó profit pedig a 8 milliárd eurót.
A két vállalat összeolvadása esetén évi 5 milliárd euró megtakarítást lehetne célul kitűzni az olyan technológiák fejlesztési költségei tekintetében, mint az elektromos autózás és az önvezető járművek. Néhány vezetői pozíció minden bizonnyal feleslegessé válik, de a két vállalat nagyon ügyel majd arra, hogy a termelési szalagok melletti munkahelyeket megőrizze.
Az értékesítés tekintetében az új vállalat a negyedik lesz Észak-Amerikában, második az Európát, a Közel-Keletet, valamint Afrikát felölelő térségben és a legnagyobb Latin-Amerikában. Az új, egyesült vállalat székhelye Hollandiában lesz, részvényeit pedig bevezetik Milánó, Párizs és New York tőzsdéire.
Annak érdekében, hogy az összeolvadás egyenlő felek egyesülése lehessen, a valamelyest gazdagabb FCA egy különleges, eseti osztalékot fizet, és eladja Comau robotfejlesztő üzletágát.
Arról, hogy ki vezeti majd az új vállalatot, és hogyan hívják majd, még nem született döntés. A javaslat a Renault igazgatótanácsának napirendjére kerül.
A hír bejelentését követően mindkét vállalat részvényeinek árfolyama jelentősen emelkedett. Ha a terv megvalósul, a Nissan és a francia kormány 7,5-7,5 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az új, egyesített vállalatban.
A francia kormány támogatja az egyesülést, de végleges álláspontjának kialakításához további, részletes tájékoztatást kér.
A Reuters hírügynökség információi szerint a legnagyobb olasz párt, az Északi Liga bejelentette: a római kormány is igényt tart az új vállalat egy üzletrészére annak érdekében, hogy ellensúlyt képezhessen a francia kormány befolyásával szemben.
