2024. március 29., péntek

Hulladékgazdálkodás racionálisan

Adminisztrációs hiányosságok miatt csúszik a Regionális Hulladéktároló üzembe helyezése

Az egész világon nagy problémát jelent a hulladék mennyiségének növekedése, és úgy tűnik a vásárlási és eladási szokások a közeljövőben sem változnak jelentős mértékben, így továbbra is egyre több szeméttel kell számolni. A fejlett nyugat- és észak-európai országokban nagy sikereket értek el a hulladékgazdálkodás területén, viszont vidékünkön, egészen pontosan a szabadkai régióban csak a Regionális Hulladéktároló Kft. üzembe állásával kezdődhet meg a hulladékkal való racionális gazdálkodás. A rendszer üzembe helyezése egyelőre várat magára, viszont egyre több feltétele teljesül, így remény mutatkozik arra, hogy a közeljövőben megkezdődjön a próbaüzem.

A topolyai hulladékudvar a cég járműveivel (Fotó: Gergely Árpád)

A topolyai hulladékudvar a cég járműveivel (Fotó: Gergely Árpád)

Mint ismeretes, a Regionális Hulladéktároló Kft. 2012-ben bekerült az Európai Unió IPA programjába, aminek köszönhetően a rendszer kiépítése költségeinek 85 százalékát az előcsatlakozási alapból az EU finanszírozta, míg 15 százalékát Szerbiának kellett biztosítania. Ennek nagy részét a Környezetvédelmi Minisztérium biztosította, míg a fennmaradó részt a hét alapító önkormányzat, vagyis Szabadka, Topolya, Kishegyes, Zenta, Magyarkanizsa, Törökkanizsa és Csóka.

A Regionális Hulladéktároló aktualitásairól Góli Csillával, a vállalat igazgatójával beszélgettünk.

Góli Csilla (Fotó: Gergely Árpád)

Góli Csilla (Fotó: Gergely Árpád)

– Az Európai Unió három közbeszerzési pályázatot írt ki, és három szerződést írt alá a kivitelezőkkel. Az egyik az egész projektum levezetéséről szól, ez jelenleg is zajlik, mivel a békovai központi telephely műszaki átvétele még nem fejeződött be. A másik az átrakodóállomások kiépítésére és felszerelésére vonatkozott, ami 2017 végén befejeződött, és ezeket az objektumokat át is vettük. A harmadik a Regionális Hulladéktároló központjának kiépítéséről szólt. Ez utóbbi nagyjából befejeződött, viszont a kivitelezők bizonyos adminisztrációs feladatokat nem végeztek el, még nem kaptuk meg a megvalósításról szóló terveket. Ezek elengedhetetlenek a műszaki átvételhez. Mi már kiválasztottuk a szolgáltatót, aki elvégzi az átvételt a szerbiai törvények szerint, és amikor ez a bizottság engedélyezi a próbaüzemet, mi akkor kezdjük el az üzemeltetést. Az átrakóállomások építését hazai cégek végezték, valamint szintén helyi vállalkozók készítették a hulladékudvarokat, és ezek átadása időben meg is történt – fogalmazott Góli.

A hulladék jelenleg válogatás nélkül kerül a szemétlerakókba (Fotó: Gergely Árpád)

A hulladék jelenleg válogatás nélkül kerül a szemétlerakókba (Fotó: Gergely Árpád)

Az igazgatónőtől megtudtuk, hogy mint minden EU-s projektum esetében, a Regionális Hulladéktároló próbaüzembe helyezése is sajátságos, hisz a támogatási feltételek sokszor nem egyeznek a szerbiai törvényekkel. A támogatási szerződés értelmében három hónapig tart a próbaüzemeltetés, ami azt jelenti, hogy a kivitelezők három hónapig kell, hogy kövessék a próbaüzemet. A szerbiai törvények azt mondják ki, hogy a próbaüzemeltetés legfeljebb egy évig tarthat, és a tartományi környezetvédelmi titkársággal karöltve dolgozzák ki azokat a terveket, amelyek szükségesek hozzá. Az EU elvárása, hogy a próbaüzemeltetés ideje alatt a rendszer maximális kapacitással működjön. Erre a próbaüzem elején valószínűleg nem kerülhet sor, mivel várhatóan a folyamatok összehangolása is időt vesz igénybe.

– A szabadkai hulladékgazdálkodási rendszer a legösszetettebb ilyen rendszer az egész országban. Van egy hulladékválogató vonal, ahol például ki tudjuk válogatni a különböző hulladéktípusokat, amiket azután értékesíteni tudunk a piacon. Van egy komposztáló, ami a szerves hulladékot stabilizálja, és csökkenti annak térfogatát, így nem terheljük annyira a hulladéklerakót. Emellett szintén fontos, hogy fordított ozmózisos technológiával a csurgaléklét is kezelni tudjuk, így olyan minőségű vizet kapunk, amit be tudunk ereszteni a befogadóba. Emellett van egy szigetelt hulladéklerakónk, vagyis kétszer három hektárnyi cellánk is. Az átrakóállomások legfontosabb berendezése a prés, illetve a garat, ahova a közvállalatok a szemetesautóból beöntik a hulladékot, és ahonnan az a konténerekbe kerül. A projektum keretén belül kamionokat is kaptunk, amikkel Topolyáról, Magyarkanizsáról és Zentáról szállítják el a hulladékot Békovára – mondta Góli Csilla.

A garat az átrakóállomáson (Fotó: Gergely Árpád)

A garat az átrakóállomáson (Fotó: Gergely Árpád)

Az igazgatónő szavai szerint az üzembe helyezés után 66 munkásra lesz szükségük. Emellett olyan számítások is születtek, hogy ha maximális kapacitással működik a rendszer, akár 95 dolgozót is alkalmazni tudnak. A rendszer működtetéséhez elsősorban fizikai munkásokra van szükségük, de ugyanígy sofőrökre is számítanak. A szükséges dolgozók száma és profilja csak az üzembe helyezés során kristályosodik majd ki. A tervek szerint minden átrakóállomáson 3-3 alkalmazott lenne.

A rendszer topolyai átrakóállomásának megtekintése alkalmával Mihályi Lilla, a cég környezetvédelmi osztályvezetője a hulladékudvarok szerepére mutatott rá.

Mihályi Lilla (Fotó: Gergely Árpád)

Mihályi Lilla (Fotó: Gergely Árpád)

– A szabadkai régióhoz tartozó hét önkormányzat mindegyikében kiépült egy-egy hulladékudvar. Topolyán, Zentán és Magyarkanizsán ezek együtt épültek ki az átrakóállomásokkal, míg Csókán, Kishegyesen és Törökkanizsán különállóan. Szabadkához a békovai központi telephelyen található hulladékudvar tartozik. A hulladékudvarok célja, hogy a lakosságnak lehetőséget nyújtsanak többféle hulladék szelektíven történő átadására. Itt leadható lesz többek között a papír, a fém, a műanyag, az elektronikus hulladék, a gumiabroncsok, és ami nagyon fontos, lehetőség nyílik a veszélyes háztartási hulladékok átadására is, amihez külön zárt tároló hordókat biztosítunk – mondta Mihályi Lilla.

A szakembernél aziránt is érdeklődtünk, hogy a hamuval mit kezdhetnek a jövőben.

– Az ideális megoldás az lenne, ha a hamu nem kerülne bele a kommunális vegyes hulladékba, mivel ez nagy problémát jelent mind az átrakodásnál, mind pedig később a válogató rendszeren. Az önkormányzatoknak egy lerakót kellene kijelölniük az építési hulladék és a hamu számára, ugyanis ezek inert hulladéknak számítanak, és le lehet rakni szigetelés nélkül. Ehhez a közvállalatoknak szervezett gyűjtési rendszert kellene kialakítaniuk, vagy a polgárok részéről kellene hajlandóság arra, hogy az ilyen típusú hulladékot külön kivigyék a lerakóhelyekre – fogalmazott a környezetvédelmi osztályvezető.