A kerékpározás mint sport Európában a XIX. század derekán indult fejlődésnek, nálunk az első kerékpárok 1880-ban jelentek meg.
Az első nagyobb versenyt, Szerbia bajnokságát Belgrádban tartották 1890-ben, Vajdaság területén pedig 1893-ban Szabadkán rendeztek hasonlót, ott épült meg az első kerékpáros versenypálya.
A bicikli megjelenése nagy érdeklődést keltett az újvidékiek, különösen a gyerekek körében, akik futottak az utcán felbukkanó kerékpárosok után.
Már 1894-ben a Duna utcában megnyílt az első kerékpárüzlet, tulajdonosa Klész József volt. Kölcsönzéssel is foglalkozott, ha valakinek kedve szottyant a városban biciklizni. Később megjelent a konkurencia: Forgács Benő is boltot nyitott, mégpedig a Ćurčija utcában. Nem mondható, hogy eleinte hozzáférhető volt az ár, egy bicikli ugyanis100–120 forintba került, annyiba, mint egy pár ökör.
Újvidéken 1900-ban épült meg az első rendezett kerékpáros pálya, a helyi Kerékpáros Egyesület képviselőjének, dr. Steva Adamovićnak köszönhetően. A Szerb Matica nagy udvarában építették ki, az ún. Hán- telken, ahol ma parkoló van. A pálya körül padokat helyeztek el, a közepében pedig lelátókat, úgyhogy a nézőközönség többnyire ülve kísérte figyelemmel a versenyeket. Eleinte hatalmas volt az érdeklődés, a szervezők minden alkalommal gazdag programot készítettek, a szünetben a közönséget katonazenekar szórakoztatta. Akkoriban Újvidéken a legkiválóbb kerékpárosnak számított Uroš Popović orvostanhallgató, Mayer Jóska, később Kungl Károly újságíró és Ludwig Tausch, aki templomi kellékekkel kereskedett.
Miután már adva volt minden feltétel egy nagyobb verseny megtartásához, amely tömegesebb nézőközönségre tarthatott számot és megtölthette a kasszát, Újvidéken 1900. szeptember elején megrendezték az első nemzetközi versenyt, amely iránt hatalmas volt az érdeklődés az egész környéken. Belgrádból, Zágrábból, Szabadkáról, Nagybecskerekről, Prágából, Temesvárról, Budapestről jelentkeztek be versenyzők, és többségük meg is jelent. Mintegy 1600 korona gyűlt össze a pénztárban, és ha nem lett volna eső, még jobban megtelt volna a stadion, a látogatottság azonban így is rekordot döntött. A győztes a belgrádi Darko Ribnikar lett, Vladislav Ribnikarnak, a Politika alapítójának a fivére.
Testvérével együtt Darko Ribnikar 1891-ben alapította Belgrádban az Első Szerb Kerékpáros Egyesületet. Ügyességével, gyorsaságával elkápráztatta az újvidéki közönséget, amely tapssal, ovációval ünnepelte a bajnokot. Ribnikar 50 koronát, láncos aranyórát és ezüstérmet kapott. A második díjat az újvidéki Kungl Károly kapta, ő volt az újvidéki bajnokság győztese is, noha akrobatamutatványaival Muskát Jenő is felhívta magára a figyelmet. Egy hónap sem telt el, és Újvidéken már október elején megszervezték a második nemzetközi kerékpárversenyt is. Darko Ribnikar ismét részt vett, de 16 000 méteren – a közönség nagy csodálkozására – a nyomás miatt elállt a versenytől. Később a sajtón keresztül kérte fel az összes jelesebb magyarországi kerékpárost, hogy versenyezzen vele Újvidéken, ha ezt rehabilitációja végett a közönség követelné.
A második nemzetközi versenyen a budapesti Frisch Martin és Pap Ferenc győzött, más, kisebb versenyeken Jovan Sarić és a szabadkai Lehner András diadalmaskodott, második a bécsi bajnok, Angerer lett. Egy hónappal később, szeptember végén Újvidéken lebonyolították Magyarország bajnokságát is. Ezzel zárult a kétéves idény, hat nagydíjat osztottak ki, és bált rendeztek a Grand Hotel Mayerban.
Zoran Knežev krónikás és publicista (Eddig három könyve jelent meg Újvidék múltjáról. További érdekes történeteket olvashatnak a blogján, http://proslostnovogsada.simplesite.com/)
