Erdély öröksége

Véget ért Ferenc pápa háromnapos romániai látogatása. Vasárnap az erdélyi Balázsfalván egy szentmise keretében boldoggá avatott hét román vértanú görögkatolikus püspököt, valamint felkeresett egy cigány közösséget, majd a nagyszebeni repülőtérről búcsúzott el a romániai hívőktől. Szombat délután Jászvásáron járt, ahol betegekkel, családokkal és fiatalokkal találkozott.

A pápa Moldva történelmi fővárosába Csíksomlyóból érkezett, ahol a Kárpát-medence legjelentősebb zarándokhelyén, a város és a ferences bazilika feletti hegynyeregben lévő Mária-kegyhelyen szemerkélő esőben csaknem 100 ezer hívő, többségében magyarok, valamint románok, cigányok és csángók előtt tartott szentmisét. A történelmi eseményre a távoli országokból is érkeztek zarándokok, többek között Pakisztánból, Ruandából, Dél-Afrikából, Madagaszkárról, Ausztráliából, Izraelből és Kanadából.

A szentmise liturgiája latin nyelvű volt, a egyházi énekek magyarul hangzottak el, az evangéliumot először magyar nyelven olvasták fel, majd csak utána románul, míg a szentbeszédet a katolikus egyházfő olaszul mondta el, amit először román, majd magyar nyelven is felolvastak.

– Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal és hogy egymásban testvérekre leljünk – kezdte olasz nyelvű homíliáját Ferenc pápa.

Ferenc pápa romániai látogatásának a jelmondata Járjunk együtt, fő üzenete pedig a nemzetiségi, felekezeti, egyházak közötti és történelmi ellentétek feloldása, a kereszténység egységének hangsúlyozása. Erről beszélt pénteken Bukarestben, és Csíksomlyón is ezt hangsúlyozta.

– Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhitatban, akit ez a fából készült csodálatos szobor jelenít meg. Ez az évi zarándoklat Érdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat. Ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek, és ez a párbeszéd, az egység és a testvériség jele – mondta a homíliájában.

Arra intette a híveket, ne hagyják, hogy a sebek, amelyek az elkülönülést és a megosztottságot táplálják, megfosszák a testvériség érzésétől, ugyanakkor nem szabad elfeledniük, vagy tagadniuk a múlt összetett és szomorú eseményeit sem.

– Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést, hogy járjunk együtt az úton, kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy a zarándoklat kihívás, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstő, találkozástól és segítségnyújtástól.

– Zarándokolni azt jelenti, hogy belekerülünk abba a kissé kaotikus tengerárba, amely a testvériség igazi megtapasztalásává válhat. Így egy minden helyzetben szolidáris karavánná válunk a jövő építése érdekében. Zarándoklatunk során ne azt kutassuk, hogy mi lehetett volna, hanem inkább azt, ami ránk vár és nem odázhatjuk el – mondta.

Szólt továbbá a hitről és a küzdelemre való elköteleződésről, hogy azok, akik tegnap lemaradtak, a holnap főszereplői lehessenek, viszont a ma főszereplői holnap se maradjanak hátra, ami pedig a jövő szálainak kézműves összefonását teszi szükségessé.

– Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást. Járjunk az úton, járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az evangélium legyen az a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével – fejezte be szentbeszédét Ferenc pápa.

A szentmise végén a szentatya megáldotta a kegytárgyakat, majd egy aranyrózsát ajándékozott a Mária-szobornak, amit ebből az alkalomból a hegynyeregbe szállítottak. Ezt megelőzően Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke és Ferenc pápa is kölcsönösen megajándékozta egymást: a szentatya egy festményt, az érsek pedig egy kelyhet kapott ajándékba.

A pápai áldás után felhangzott a magyar és a székely himnusz is, és kisütött a nap is. A csíksomlyói nyereg elhagyása után a kegytemplom szomszédságában Ferenc pápa százhúsz mozgássérült személlyel találkozott, akik a Kárpát-medence számos helyszínéről érkeztek Csíkszeredába, hogy részesei lehessenek a történelmi eseménynek.

A pápai szentmisén magyarországi politikusok is részt vettek. A csíksomlyói hegynyeregben volt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Habsburg György, Magyarország utazó nagykövete és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke is.

A román hatóságok közlése szerint 85 ezer regisztrált zarándokot engedtek be a szektorokra bontott és elkerített kegyhelyre, emellett néhány ezerre tehető azok száma, akik kívül maradtak. A pápai szentmisére eredetileg 120 ezer zarándok regisztrált, azonban a rossz időjárás miatt valószínűleg sokan otthon maradhattak. A csíksomlyói pünkösdi misén átlagban 150–200 ezer ember vesz részt, 2015-ben például 250 ezer zarándok volt jelen.

A kedvezőtlen időjárás ellenére hajnali öt órakor már zarándokok ezrei lepték el Csíkszereda és Csíksomlyó utcáit. A zarándokok zuhogó esőben esernyővel és esőkabátban tömött sorokban haladva gyalogoltak fel a csíksomlyói nyeregben lévő Hármashalom-oltárhoz. A hargitai várost egyébként már pénteken lezárták a rendőrök, szombat hajnaltól pedig a hatósági járműveken kívül mást nem engedtek be az utcákba. A pápai szentmisén szigorú biztonsági intézkedések voltak érvényben, a pápa biztonságára a rendőrség, a csendőrség és a különleges alakulatok erői vigyáztak. A hegyoldalban lévő mentősök pedig 260 személyt láttak el, főleg hipotermia miatt.