Nehezen, de mégis magára talált az utóbbi fél évtizedben az EU gazdasága. Javult a közösség lakosságának életszínvonala és közhangulata is. Az Unióban 2018 őszén elvégzett széles körű felmérés eredményei legalábbis ezt tükrözik. Ezekből kiderül: a válaszadók csaknem 77 százaléka pozitívan nyilatkozott az EU-ról, 68 százaléka pedig előnyösnek, jó dolognak tartja, hogy hazája a közösséghez tartozik. Ilyen kedvező véleményeket a tagságról 35 éve nem fogalmaztak meg a megkérdezettek.
A múlt héten ismét véleményt nyilváníthattak az uniós állampolgárok. Ezúttal arról, hogy kik képviseljék őket a 751 tagú EU-parlamentben (EP) a következő öt évben.
A testületről nem árt tudni, hogy a döntéshozatalban kiemelkedő szerepet játszó uniós intézmények közül az egyetlen, amelynek tagjait közvetlenül választják. Fontos ismérve az is, hogy 2009 óta megnövelt hatáskörrel működik, s ennek köszönhetően egyre hatékonyabban végzi a munkáját.
Ma már a legtöbb uniós szabályozás, rendelet, irányelv, szerződés, egyezmény elfogadásához szükséges az EP többségének támogatása, a tagállamok legfontosabb politikai vezetőit összefogó Európai Tanács jóváhagyásával együtt. Az EP választja meg a végrehajtó feladatokkal felruházott uniós csúcsintézmény, a brüsszeli székhelyű Európai Bizottság elnökét is. Igaz, a tagországok legfelsőbb vezetőinek jelölése alapján. Nem mellékesen, ellenőrzi – s megpróbálja jó adag türelemmel megfelelő irányba terelni – az Unió éves költségvetésének felhasználását.
Az EU parlamentje az elmúlt tíz évben tehát jelentősen megerősödött. Hatalma megnőtt, így egyre többet tehet az 512 millió EU-állampolgár érdekeiért is.
Az előző ötéves ciklusát áprilisban fejezte be, az újat, vagyis – az EP-képviselők közvetlen választásának 1979-es kezdete óta – immár a kilencediket pedig júliusban kezdi meg.
Az utóbbi öt év egyik fő kihívása számára is a brit EU-kilépés (Brexit) 2016-os megszavazása után kialakult zavaros helyzet megoldása volt. Persze egyéb fontos ügyek is lekötötték a figyelmét. Sok olyan intézkedést, döntést fogadtak el ugyanis az uniós csúcsvezetők, majd hagytak jóvá az EP-képviselők, amelyek szinte mindenkit érintenek a közösségben.
A legnépszerűbbek között tartják számon a ciklus egyik első döntését, amely eltörölte a tagállamok közötti roamingdíjakat. Az emberek többségének mindennapjait jelentősen befolyásoló határozat értelmében 2017 júniusban lehetővé vált a hazai árak szerinti mobiltelefonálás és sms-küldés az EU egész területén.
Egy másik fontos változás bő két hete lépett életbe (az EP tavalyi jóváhagyásával). Lényege: az EU-n belül egyik tagállamból a másikba irányuló telefonhívásokért percenként legfeljebb 19 eurócent, a szöveges üzenetek továbbításáért pedig maximum hat cent fizettethető meg.
A lakosság egészét érintő legutóbbi döntés a nyári és a téli időszámításra vonatkozik. Az EP az idén márciusban bólintott rá az óraátállítás régi gyakorlatának megszüntetésére. Ezzel összhangban a tagállamok 2021-ig dönthetik el, hogy melyik rendszert szeretnék megtartani.
A foglalkoztatottak jogainak megerősítése, valamint a munka és a családi élet egyensúlyának szavatolása, sikeresebb összehangolása érdekében is új szabályokat fogadtak el a képviselők (2018-ban). Az új típusú munkakörökben (szabadúszóként, online platformokon foglalkoztatott vagy ideiglenes pozícióban, rövid idejű szerződéssel, esetleg egyéb, nem hagyományos, illetve tipikus módon) dolgoztatott személyek munkakörülményeinek javítását szintén megszavazták már (2019 áprilisában).
A lakosság biztonságáról sem feledkeztek meg. Az új intézkedéseket az évtized közepe óta (főként iszlamisták által) végrehajtott terrortámadások kényszerítették ki. Az EP ezért már 2016-ban elfogadta azokat az irányelveket, amelyek értelmében a repülőtársaságoknak ki kell adniuk a tagországok biztonsági szolgálatainak minden utas adatát, aki az EU-ba be- vagy onnan kiutazik. Egy évvel később a képviselők megszavazták az Unió egészére kiterjedő, szigorított terrorellenes szabályozást, amely már az előkészületeket is bünteti. Azóta megváltoztatták a lőfegyverekre vonatkozó irányelvet, az idén (áprilisban) pedig megszigorították azt is, hogy kik és miként juthatnak hozzá a robbanószerek elkészítéséhez szükséges hozzávalókhoz.
Az EP nem feledkezett meg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló uniós irányelvről sem. Tavaly felfrissítette, majd utána támogatta azokat az új előírásokat, amelyek a belső határvédelmet és biztonságot hivatottak erősíteni.
A virtuális világra vonatkozóan ugyancsak figyelemre méltó változástatásokat hajtott végre. A 2016-ban elfogadott és tavaly május vége óta érvényes általános adatvédelmi reform, illetve rendelet (GDPR) az elmúlt húsz év legjelentősebb eredménye az internetező EU-polgárok oltalmazása terén. Az EP által is jóváhagyott GDPR-nek köszönhetően ugyanis sokkal nagyobb biztonságban vannak a személyes adataik (rengeteg területen), mint korábban.
Az Unió ugyanakkor enyhített is a világhálót érintő előírásain. Az EP tavalyi határozata értelmében az emberek (a közösség területén) már sokkal könnyebben vásárolhatnak a neten, foglalhatnak szállodai szobát vagy bérelhetnek személygépkocsit. Egyelőre többnyire hagyományos meghajtásút, ám a jövőben inkább csak elektromosat. Az EU ugyanis 2030-ra már olyan szigorú szén-dioxid-kibocsátási kvótákat határozott meg az autógyártók számára, amelyek rákényszerítik őket az elektromos járművek tömeges előállítására.
A környezetvédelem szempontjából sok más fontos ügyben is döntés született. Az EP már 2015-ben kiállt a műanyag zacskók csökkentése mellett. Azóta az EU-lakosság 72 százaléka használ kevesebbet belőlük, mint korábban.
Egy másik jelentős (2019. márciusi) határozata szerint tiltólistára kerül az egyszer használatos műanyag eszközök jó része is. Ezeket a termékeket (köztük a szívószálakat, tányérokat, evőeszközöket és hasonlókat) 2021-től kezdve száműzik az Unióból. Abban a reményben, hogy ezáltal kevesebb plasztik hulladék kerül a tengerekbe.
A Föld egészségének megmentése az EU egyik fontos célkitűzése. Az EP ezzel összhangban 2016-ban elfogadta a Párizsi klímaegyezményt, amely a globális felmelegedés elleni nemzetközi küzdelem fontos eleme.
Az elmúlt öt év sok más kérdésben, ügyben és területen is előrelépést hozott az EU-ban. Nem kis részben az EP közreműködésének köszönhetően. S hogy mit hoz a jövő, az majd az újabb parlamenti ciklus végén derül ki.
