Pillanatnyilag a 15 és 29 év közötti szerbiai fiataloknak csaknem a fele szeretne távozni az országból, és nem is térne vissza. A következő években számolnunk kell azzal, hogy az iskolázott, fiatal populációnak akár a negyede kivándorol – közölte a lesújtó tényeket Dragan Lončar, a belgrádi Közgazdasági Kar dékánhelyettese a Szerbiai Menedzserek Szövetségének (SAM) fővárosi tanácskozásán.
Más döbbenetes adatokkal is szolgált: bizonyos számítások szerint az agyelvándorlás pontosan annyi gazdasági kárt okoz évente az országnak, mint amennyi haszna származik az IT szektor exportjából: 1,2 milliárd eurót. Lončar szerint a tehetségek távozását megállítani ugyan nehezen lehet, az viszont elérhető, hogy kapcsolatban maradjunk ezekkel a fiatalokkal, és elérjük, hogy egyszer visszatérjenek, és itt kamatoztassák tudásukat, tapasztalatukat. A szerbiai bankszektorban máris minden ötödik foglalkoztatottnak külföldi diplomája van.
Hogyan itt tartani a fiatalokat? Ez volt az eszmecsere központi kérdése, amelynek kapcsán Lončar elmondta: a Világgazdasági Fórum (WEF) felmérésének adatai szerint a tehetségek itt-tartási képességének tekintetében 137 ország között Szerbia a szégyenletes 134. helyen áll, a tehetségek idevonzási kapacitása szerint pedig 132. a listán. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nyilvántartása alapján Szerbiából 2000 óta több mint 650 000 ember, főleg fiatal távozott.
A szerbiai oktatási minisztérium munkatársai tavaly több mint 11 ezer egyetemi hallgatót kérdeztek meg az elvándorlási készségükről, és az derült ki, hogy egynegyedük külföldön szeretne továbbtanulni, s ezek 66 százaléka tanulmányainak befejeztével vissza sem jönne.
„Az agyelszívás témája ma időszerűbb, mint valaha is volt, hiszen a becslések szerint évente legkevesebb 35 ezren költöznek külföldre a jobb élet reményében. Ezért döntött úgy az SAM, hogy tanácskozássorozatot indít a gazdálkodókkal, állami intézményekkel, egyetemi karokkal annak tudatosítása végett, mennyire fontos, hogy mindenki a saját befolyási területén vállalja a felelősséget, és igyekezzen jobb élet- és munkafeltételeket teremteni a fiatalok számára” – mondta Jelena Bulatović, az SAM végrehajtó igazgatója. A felszólalók között Dragomir Kostić, az Atlanticnak, a térség egyik vezető élelmiszeripari cégének szerbiai vezérigazgatója arról beszélt, hogy a világcégek éppen az emberi erőforrásokkal való okos gazdálkodás és a kiemelkedő tehetségek bevonzása alapján érték el legnagyobb sikereiket. Dejan Marković, a Schneider Electric itteni vezetője elmondta: cége több mint 100 országban van jelen, és mindenütt azt tartják a legfontosabbnak, hogy minden foglalkoztatott számára egyforma lehetőségeket biztosítsanak. A legjobb káderek annak alapján maradnak ott egy bizonyos vállalatban, amit kínálnak nekik.
