2024. április 25., csütörtök
NEMZETKÖZI KONFERENCIA A NŐK SZEREPÉRŐL A SPORTBAN

„Nem vagyok a kötelező kvóták híve”

Dr. Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára nyilatkozott lapunknak

Szabó Tünde aktív sportolói pályafutása alatt sem unatkozott, hiszen a 90-es években folyamatosan ott volt az úszóvilág élmezőnyében. Valószínűleg a sportemberi kvalitásaiból és a medencében tapasztalt versenyszellemből merített visszavonulása után, hiszen a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott jogászként, majd szakedzői oklevelet is szerzett a budapesti Testnevelési Egyetemen, tudományos munkássága során pedig a sportolók védelmében szólalt fel a sportsérültek jogait illetően. Szabó 2004-től kezdve folyamatosan jelen van a magyarországi sportvezetésben: előbb a Magyar Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának tanácsadója volt, 2005-től a Budapest Főpolgármesteri Hivatal Sport Ügyosztályának munkatársa lett, a Magyar Úszószövetség főtitkári posztja után 2015-től általános alelnökké lépett elő, és a sportért felelős államtitkári tisztséget is ő tölti be. A Magyar Sportújságírók Szövetségének 110. évfordulóján a jubileumi kongresszus második napján a nemzetközi konferencia keretein belül adott elő, ahol a sport állami támogatásának jelenlegi formáját mutatta be a közönségnek. A Magyar Szó a negyedórás prezentáció után kapta diktafonvégre az államtitkárt. Szó esett a sportról, a sportmédiáról és a társadalmi változásokról is.

Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár

Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár

Ha a magyarországi sporttámogatásokat vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a férfi és a női sportolók nagyjából ugyanakkora arányban részesülnek az állami finanszírozásból. A sportvezetésben a nemek közötti megoszlás egészen mást mutat.

– A támogatások mindenképpen szükségesek, és ha az eredményességet nézzük, akkor valóban nagyjából fele-fele arányban hoznak haza érmeket a világeseményekről sportolóink. Az edzők és a sportvezetők számában azonban jelentősen megmutatkozik a különbség. Ha megnézzük a hazai sportszövetségeket, mindössze három olyan szervezetet találunk, amelynek elnöke nő, és szintén háromnak van női főtitkára. A Magyar Olimpiai Bizottságban sem sokkal jobb a helyzet, ott csak Pálinger Katalin egykori kézilabdázó képviseli a hölgyeket. Lemaradásban vagyunk, azt viszont el kell mondani, hogy az utánpótlássportban elindultak bizonyos folyamatok, amelyeknek köszönhetően a nők eredményesebbek tudnak lenni, és nagyon örülök annak, hogy nőként betölthetem a sportért felelős államtitkári posztot, mert egykori profi sportolóként talán nem csak a vezetői szerep felől tudok közelíteni a témához.

Hogyan lehetne változtatni a fennálló helyzeten?

– Több megoldás létezhet. Beszélhetünk a kötelező kvótákról, amelyek előírják a női pozíciókat a sportszövetségekben, de én nem ennek vagyok a híve. Nyitnunk kell a hölgyek felé, részesüljenek ők is a támogatásokból, keltsük fel az érdeklődésüket, és igenis merjünk rájuk bízni feladatokat, mert egészen más szemmel közelítenek egy-egy témához, mint férfi kollégáik.

Ahhoz, hogy ezek a változások bekövetkezzenek, elég a sport felől közelíteni a kérdéskörhöz, vagy társadalmi szemléletváltás is szükséges hozzá?

– Ez természetesen elsősorban a társadalmi hozzáállás kérdése, így nem szabad leszűkítve közelítenünk a témához. A kötelező kvóták megjelentek már több szövetségen belül, vannak olyan bizottságok, amelyek pont azért jöttek létre, hogy képviseljék a nők jogait, de ettől függetlenül mindenkinek fel kell ismernie, hogy mit is jelent az, ha meg tudnak választani egy hölgyet vezetői tagságba. A sportban és a sportmédiában nagyon fontos szerepük van a nemi identitásoknak, ezeket egyszerűen nem lehet és nem is kell kizárni a képletből. A kvótákkal csak felhívjuk a figyelmet a jelenségre, és arra, hogy a dolgok ugyanolyan jól működnek akkor is, ha nők ülnek a döntéshozók körében, de főként arra lenne szükség, hogy a társadalom maga eszméljen rá erre.

Az egyenjogúságért való harcban azonban nemcsak a női, de a férfiszerepek is megváltozhatnak.

– Változik a világunk. Nem lehet azon gondolkodni, hogy mi volt tíz, húsz vagy harminc évvel ezelőtt. Felgyorsultak a dolgok, és a szerepek valóban átalakultak. Van az a mondás, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő, és ez ma már fordítva is abszolút igaz. Ha sikerül kialakítani egy stabil családi hátteret, akkor mindjárt könnyebb szorgoskodni is. Törekednünk kell arra, hogy már gyermeknevelésnél figyeljünk ezekre a dolgokra, és egyenrangú félként nőjenek fel a jövő generációi. Évtizedekkel korábban, a szüleink és a nagyszüleink idejében a nők szerepe a háztartásra korlátozódott, most pedig már mi is kőkeményen dolgozunk. A nagy szervezetek már felismerték ezt a tendenciát, és a nőknek is komolyabb szerepeket biztosítanak. Ennek előjeleit a családi életünkben és a társadalom különféle szféráiban már szintén észleljük, teljesen máshogy élünk a XXI. század digitális világában, mint akár csak gyerekkorunkban. Talán a következő nemzedéknek könnyebb dolga lesz, mert valamelyest kitapossuk az utat számukra, és lám-lám, lehet például női labdarúgó BL-döntőt rendezni a férfiakétól függetlenül is, más időpontban és helyszínen óriási érdeklődés közepette. Mindegy, hogy férfi vagy nő küzd a sporttéren, ugyanolyan látványos tud lenni mindkettő.

Nyitókép: Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár