A magyar kisebbségkutatás eredményeiről

Mák Ferenc

2019. május 26., 21:43 >> 2019. június 4., 21:40

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Filep Tamás Gusztáv: „Azt hittem egykor, hogy csapatmunkában veszek részt” – Beszélgetések kisebbségkutatókkal

 

A Budapesti Könyvfesztivál egyik izgalmas újdonsága volt Filep Tamás Gusztáv Azt hittem egykor, hogy csapatmunkában veszek részt című, a kolozsvári Kriterion Könyvkiadónál megjelent interjúkötete, melyben napjaink jeles kisebbségkutatóival folytatott beszélgetéseit tette közzé. A szerző maga is kiváló ismerője az utódállamok magyar közösségei történetének – könyvei elsősorban a Felvidék és Erdély múltjának izgalmas fejezeteire derítenek fényt –, avatott beszélgetőtársa volt tehát minden megszólított tudósnak. Kötete előszavában elmondta: 2014 és 2016 között tizenkét interjú jelent meg a budapesti Pro Minoritate című folyóiratban, s a kisebbségkutatás iránt érdeklődők nagy érdeklődéssel olvasták ezeket az alakuló, egyre inkább gyarapodó, de máris fontos életművekről folytatott beszélgetéseket. A tizenkét pályakép után mi sem természetesebb, hogy tizenharmadikként – a kötet egyik legizgalmasabb fejezetében – maga Filep Tamás Gusztáv is megszólíttatott.

Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2019, 426 oldal

Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2019, 426 oldal

Az elsőként megszólaló Bárdi Nándor a rendszerváltás pillanatától maga is szervezője, alakítója és irányítója volt a Magyarországon és a határon túli műhelyekben létrehozott tudományos kutatómunkának. Tanúja volt, amint 1989 után döntő fordulat következett be a magyar kisebbségkutatásban, az addig főleg irodalomközpontú érdeklődést fölváltották az elmélyültebb, a teljes társadalmi valóságot föltáró szociológiai, történeti, etnográfiai, nyelvészeti, geográfiai és gazdaságtörténeti kutatások. Bárdi elmondása szerint az 1960-as évek végétől Kósa László, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Für Lajos, Arday Lajos, Joó Rudolf és mások már elkötelezetten kutatták Magyarország és a szomszédos országok „kulturális kapcsolatait”. Első, eredményeit tekintve igazán figyelemre méltó tudományos műhely, a Magyarságkutató Intézet Juhász Gyula OSZK-igazgató vezetésével azonban csak az 1980-as évek végén jött létre, amely némi átalakulások után a Teleki László Alapítvány tevékenységében, annak megszűnését követően pedig az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetében folytatja munkáját. A kiváló tudósok – akik munkájukkal „megpróbálták újraértelmezni saját társadalmukat, közösségi önszemléletüket” – empirikus kutatásainak eredményeit megszámlálhatatlan kiadvány, történeti monográfia, kisebbségi történeti kronológia, adatbázis, bibliográfia és valóságföltáró interjú foglalja magában. 1990 után sorra alakulnak a határon túli „kisebbségtudományi” intézmények is, közülük is kiemelkedő a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a somorjai Forum Kisebbségkutató Intézet és a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, amelyek ma már eredményekben ugyancsak tekintélyes évtizedeket tudhatnak maguk mögött. Bárdi Nándor azonban úgy látja, napjainkban Magyarországon „a szakterületünk kilyukadt, légüres térbe került”. „1990-ben sok illúziónk volt – tekintett vissza az elmúlt évek eseményeire a tudós –, az egyik az, hogy az államszocializmus után automatikusan kialakul a civil társadalom, és ez a kisebbségi közösségekben is átvesz egy csomó funkciót, és a nemzetkisebbségi önszerveződés lesz a domináns.” Ebben azonban, a meglátása szerint, csalódnia kellett.

A kötetben megszólaltatott tizenkét történész, levéltáros, statisztikus és etnográfus után Filep Tamás Gusztáv a vele készült beszélgetésben ugyancsak rámutatott, a rendszerváltás éveiben élt bennük egy tévhit: azt gondolták, hogy a magyar társadalom kíváncsi a saját történetére, sorsára és a fölépíthető jövőjére. Sokak fájdalmára, nem ez történt. „Nekem nem fordult meg a fejemben – emelte ki a jeles tudós –, hogy két-három év alatt bekövetkezik a fordulat, és nem is örültem neki. Idő kellett volna még az eszmei tisztázódásra.” Ennek ellenére mégis akadtak olyanok, akik azt hitték, hogy a társadalom egy jelentős része mögöttük áll, ám ez 2004-ben a tragikus népszavazás eredményével egyszerre megszűnt. Egykor, a szocializmus keretei között a Kárpát-medencei térségben nem lehetett kezelni a kisebbségi kérdést, amikor pedig a demokrácia kibontakozásának pillanatában tudományos szintre emelkedhetett volna, a történelem emlékeivel és emlékezetével együtt megölte a közöny. Filep Tamás Gusztáv megfogalmazásában hangzik el a kötet címadó gondolata is: „Én azt hittem egykor, hogy csapatmunkában veszek részt. Most már belátom, többnyire egyéni karrierépítésről van szó.”

Mindezen borús meglátásokkal együtt is igazán imponálóak a magyar kisebbségkutatás eredményei, kitetszik ez a tucatnyi tudós pályarajzából is. Közülük Stefano Bottoni érdeklődése a román és magyar állambiztonsági szervek működése, és a szocialista korszakban tapasztalható mindennapi erőszak részleteinek föltárása felé fordul, Novák Csaba Zoltán a 20. század második felében létrejött romániai nemzetiségpolitika lényegének föltárása fordítja figyelmét, Hornyák Árpád a 20. századi magyar–jugoszláv kapcsolatok és a jugoszláviai magyar kisebbség sorsának alakulásával foglalkozik, Eiler Ferenc pedig a magyarországi német kisebbség történetének avatott ismerője. Filep Tamás Gusztáv kifejtette: pályája során soha nem kívánt eleget tenni a kanonizált elvárásoknak. „Azt akarom tudni – mutatott rá –, hogy a történelemben cselekvő személy milyen információk birtokában hoz meg egy adott döntést. Hogyan alakul ki egy eseményről a közvélemény.” Ehhez viszont az írásban őrzött, szerteszórt emlékezeti forrásokat össze kell gyűjteni, és struktúrába szervezni. „Amit én írok a szlovákiai magyarság történetéről, azt nagyon szűk körben olvassák, főleg szakmabeliek. 1989 után nagyon nagy iramban kezdtük el a felvidéki eszmetörténeti hagyomány feltárását, […] a szervezettség, intézményépítés, a szerzőgárda összekovácsolása néhány év múlva megszűnt.” Mindezen borús meglátások ellenére is ma már Kárpát-medence-szerte hatalmas az irodalma a magyar kisebbségtörténeti kutatásoknak.

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége