Pénteken délután az Etnotájház udvarában ünnepélyesen felavatták a falu első világháborús áldozatainak emlékét őrző kopjafát. A kopjafa Dávid Sándor iparművésznek, a jászszentandrási Csillagvirág Népművészeti Egyesület alelnökének az alkotása, amely Dávid Áron régész ötlete alapján valósult meg.
A kopjafa ünnepélyes leleplezése (Lakatos János felvétele)
Az átadóünnepség vendégeit Szuhankó Ruzsena, a Etno Hagyományápoló Kézműves Kör elnöke, Lackovics Károly, a bajsai helyi közösség tanácsának elnöke és Dávid Áron köszöntötte. Ezután az alkotó és az ötletgazda, valamint Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke leleplezte az emlékművet, majd Fazekas Lajos, a Csillagvirág Népművészeti Egyesület tagja és Szuhankó Sándor, az Etno Hagyományápoló Kézműves Kör tagja emlékszögeket vert a kopjafába. Minden szög az első világháború egy-egy bajsai áldozatának állít emléket. A kopjafát Dolinszki Márta evangélikus esperes szentelte fel, majd a jelenlévők elhelyezték a kegyelet virágait.
A kopjafa múltra és jelenre emlékeztet bennünket – mutatott rá avatóbeszédében Hajnal Jenő. A háborúnak a politikai mellett volt egy emberi oldala is, hiszen generációk vesztek oda a fronton, ami a hátországban élőknek is nagy traumát okozott.
– Minden család gyászolt, fiúk estek el, apák lettek hadifoglyok, egész falvak néptelenedtek el hazánkban is – fogalmazott Hajnal, majd azzal folytatta, hogy a kopjafa arra emlékeztet bennünket, hogy a múltban gyökerező jövőnket bölcsességgel és tapasztalatokkal éltessük. Trianon fogalma a hazáját szerető magyar emberben Mohácséval egyenlő, a keserű emléket azonban indokolt a lélekben ébren tartani, különösen egy olyan történelmi pillanatban, mint a mostani. Sorskérdéseinket az határozza meg, hogy tudunk-e nemzetben gondolkodni, és támogatni azokat, akik nemcsak közösséget vállalnak a határon túlra kényszerített magyarokkal, hanem az elmúlt kilenc évben minden segítséget megadtak, hogy itt, a Délvidéken is gyarapodó közösséggé váljunk. Magyar állampolgárként azokat támogassuk szavazatunkkal, akik abban segítenek bennünket, hogy magyarok maradhassunk szülőföldünkön – fogalmazott az elnök.
A kopjafa leleplezése és felszentelése után sor került Erdész Judit Mária könyvének bemutatójára, amely a bajsai hímzésekkel foglalkozik. A szerzőt Szuhankó Ruzsena mutatta be, dr. Szőke Anna néprajzkutató pedig a bajsai hímzések történetéről beszélt. A bemutató után Pataki Miklósné, a Csillagvirág Népművészeti Egyesület elnöke megnyitotta a bajsai fehér és hevesi palóc hímzésekből összeállított kiállítást. A műsorban zenei összeállítással felléptek Bonyár Judit és Hűvösvölgyi Péter előadóművészek, valamint a Csalogány asszonykórus.
