2024. április 18., csütörtök
ÚZVÖLGYI KATONATEMETŐ

Házkutatásokat végez a rendőrség Bákó és Hargita megyében

Házkutatásokat végez a román rendőrség Hargita és Bákó megyében az úzvölgyi katonatemető román parcellájának állítólagos meggyalázása és egy független román európai parlamenti képviselőjelölt megverése ügyében.

Catalina Cretu, a Bákó megyei rendőrség szóvivője az MTI-nek elmondta: két feljelentés alapján indítottak vizsgálatot, melynek keretében Bákó és Hargita megye területén öt házkutatást tartanak olyanoknál, akik ellen Úzvölgye település térségében elkövetett ütlegelés és más erőszakos cselekmények, illetve rongálás és lopás miatt nyomoznak. A rendőrök négy személyt bekísértek a Hargita megyei rendőrségre, köztük van László Antal, Csíkszentmárton alpolgármestere. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Hargita megyei politikusai a rendőrség előtt tiltakoznak hatósági intézkedések ellen.

A dormánfalvi önkormányzat által állíttatott ortodox kereszt és hősi emlékmű (Fotó: MTI)

A dormánfalvi önkormányzat által állíttatott ortodox kereszt és hősi emlékmű (Fotó: MTI)

A közösségi portálon közzétett videón a tiltakozók között Tánczos Barna szenátor, Korodi Attila képviselő, Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke és Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere látható. Tánczos Barna szenátor üzenetében közölte: a rendőrök hajnali hat órakor törtek rá a csíkszentmártoni alpolgármesterre és családjára, és ezután a csíkszentmártoni polgármesteri hivatalban is házkutatást tartottak. A politikus szerint a rendőrök George Simion független európai parlamenti képviselőjelölt feljelentése alapján jártak el, aki múlt pénteken a közösségi hálón élő közvetítésben provokálta a temető védelmére kiment székelyeket, és akit – állítása szerint – bántalmaztak.

A román sajtó szinte egyáltalán nem foglalkozott azzal, hogy Dormánfalva polgármestere – a román hatóságok álláspontja szerint – törvénytelenül hozott létre román parcellát részben az eltemetett magyar katonák sírjain az úzvölgyi első világháborús magyar katonai temetőben. A téma akkor robbant be a román sajtóba, amikor magyar civil aktivisták fekete fóliával csomagolták be az illegálisan felállított, fel nem avatott emlékművet és azt az ötven betonkeresztet, amelyre a névtelen román hős felirat került. A csomagolást a magyar civilekből és politikusokból álló úzvölgyi kezdeményező bizottság tagjai azonnal eltávolították, de az aktivisták által készített fotókat és videofelvételeket a román sajtó a román hősök meggyalázásaként értelmezte.

A magasra hágó indulatok miatt múlt péntektől a román rendőrség és csendőrség felügyeli a temetőt, mely időközben román zarándokhellyé változott. Az egyik közösségi hálón olyan képek is megjelentek, amelyen román aktivisták óriási román zászlót feszítettek ki a temetőben.

Az B1 hírtelevízió bemutatta azoknak a dokumentumoknak egy részét, amelyre a dormánfalvi polgármesteri hivatal alapozta a temető román parcellájának a létrehozását. A romániai Hősök Emléke Társaság (Societatea Cultul Eroilor) által 1926-27-ben készített dokumentáció szerint a temetőben 1197 katonát temettek el az első világháború idején, és köztük 794 magyar, 242 ismeretlen, 121 német, 22 orosz, 11 román, 3 szerb, 2 olasz és 2 osztrák katona nyugszik. A temető a harcok idején mindvégig magyar területen állt, így az akkor ellenséges orosz és román katonákat is vélhetően a magyar hadsereg temette el.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák–magyar sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel. Ezek felavatását a moldvai kisváros önkormányzata május 17-ére hirdette meg, de – miután a román hatóságok törvénytelennek nyilvánították az emlékműállításra kibocsátott építési engedélyt – Constantin Toma polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az avatást. Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, amelynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.

A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékező kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.