2024. április 25., csütörtök
A MAGYAR SPORTÚJSÁGÍRÓK ÜNNEPE

„A nők sportbéli teljesítménye abszolút értelemben megegyezik a férfiakéval”

Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak a nők szerepéről a sportban és a sportmédiában

A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) 110 éves jubileumi sportújságíró-kongresszusának második napján került sor arra a nemzetközi konferenciára, amely joggal nevezhető a háromnapos esemény legfontosabb rendezvényének. A szakmai tanácskozás házigazdája az MSÚSZ és a Testnevelési Egyetem volt. Az Athén teremben tartott összejövetelen először Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke, a Nemzeti Sport és a Four Four Two magazin főszerkesztője, a kongresszus házigazdája szólalt fel. Szöllősi köszöntőjében elmondta, hogy a 2016-os riói olimpián a nyolc magyar aranyéremből hetet nők szereztek, és generációk óta sok sportolónőre és sportújságírónőre lehetünk büszkék, előítéletek mégis léteznek, a konferencia pedig ezek leküzdését szolgálja. A katedrára ezután a Testnevelési Egyetem rektora, prof. dr. h. c. Mocsai Lajos lépett fel, aki rövid előadásában az intézmény múltjáról és jelenéről beszélt, majd kitért a sportra is. Kézilabdás múltjából kiindulva Mocsai főként a csapatsportokat vette górcső alá, kulcsfogalmakként pedig a férfiak és nők közötti különbségeket, az edzői szerepeket, a személyiségbeli és szakmai eltéréséket, valamint mindezek együttes hatását emelte ki a taktikai utasításokra vonatkozólag. Mocsai elárulta, hogy korábbi női szövetségi kapitányként volt szerencséje a legkiválóbb kézilabdásokkal együttműködni, kutatások sora pedig arra mutatott rá, hogy „a nők sportbéli teljesítménye abszolút értelemben megegyezik a férfiakéval”.

A konferencia moderátori szerepkörét dr. Csisztu Zsuzsa korábbi olimpiai nyolcadik helyezett tornász, Magyarország első női televíziós sportriportere és Sonja Nikčević sportújságíró, az AIPS Fiatal Riporter-program tanára töltötte be. Az első hosszabb prezentációt dr. Szabó Tünde olimpiai ezüstérmes úszó, sportért felelős államtitkár tartotta, aki átfogó képet adott az állami sportirányítási rendszerről, a sportpolitika irányairól és a sportélet komplex támogatási struktúrájáról. „A második nyári olimpián még csak huszonkét nő vett részt, 1988-ban Szöulban a versenyzők 26,1 százaléka került ki közülük, három éve Rióban már 45,2 százalékuk, Tokióban pedig ez a szám 48,8 százalékra emelkedik” – hangzott el Szabó előadásában, aki kifejezte, hogy bár örül ezeknek a számoknak, a sportvezetésben és az edzők körében továbbra is nagy különbség van a férfiak és a nők szerepvállalása között. Az államtitkár lapunknak azt is elárulta, hogy az MSÚSZ és a NOB a kötelező kvótákkal is sokat tesz az egyenjogúságért, ő maga azonban nem ebben látja a hosszú távú megoldást, hanem a kiváló minőségű szakmai képzésékben és az ösztöndíjazási programban.

A női BL döntője előtt pár órával Laura Georges 188-szoros francia válogatott labdarúgó, kétszeres BL-győztes, a francia szövetség főtitkára adott elő. Georges úgy fogalmazott, hogy „a női futball nem a jövő futballja, mert a női labdarúgás a jelen futballja”. Az egyenjogúságért való harcban úttörőnek számító kétszeres olimpiai bajnok úszó, az Egyesült Államok első női televíziós sportriportere, Donna de Varona élete fontosabb szakaszairól beszélt. Varona 1947-ben született, s amikor ő nőként megjelent a sportújságírás világában, még teljesen másként működtek a dolgok. Elmondta, gyakran kellett eltekintenie a szexista megjegyzésektől, s külön állami intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy nőként magas szinten tudja végezni munkáját. Fontos dátumként az 1991-ben elsőként megrendezett női labdarúgó-vb-t emelte ki.

Dr. Gál Andrea, a magyarországi sportmédia-tanulmányok mesterkurzusának és a TE Társadalomtudományi Tanszékének vezetője szemléltető példával kezdett. Gál arra kérte a közönséget, hogy nézzenek szét a teremben, ahol újságírók foglaltak helyet. Az előadó mindezt azért tette, mert statisztikai mutatók bizonyítják, hogy a sportsajtóban rendkívül kevés a női újságíró, szerkesztő. „A sportújságírás férfiszakma, a nőknek többet kellett és kell tenniük azért, hogy elfogadják őket” – hangoztatta. A tanszékvezető természetesen arról is mesélt, hogy a nők kevés száma nem a szakmaiatlanságnak tulajdonítható, hanem annak, hogy alapjában véve kevesebb a jelentkező a sportmédia-tanulmányokra.

Dr. Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese az Európa Sportfővárosa programról számolt be, ennek kapcsán pedig arra is kitért, hogy Magyarországot elborzasztó számok jellemzik a mozgáskultúrát illetően, hiszen idősebb korban keveset mozognak az emberek. Érdekesség, hogy az életmódváltó programokon, a szenior kategóriában sokkal több nő vesz részt a foglalkozásokon, mint férfi. Szalay-Bobrovniczky előadásából az is kiderült, hogy a sportolást illetően eltérőek a férfiak és a nők motivációi, mert előbbiek a teljesítménynövelést nevezték meg fő motivációnak, míg a hölgyek a testképformálással indokolták aktív életmódjukat.

Dr. Csisztu Zsuzsa – kilépve a moderátori szerepköréből – a magyarországi médiumokban való munkájáról beszélt. Prezentációjában kiemelte, hogy a nők szerepét olyan külső tényezők is meghatározzák, mint például a hang és az attraktivitás.

A leginkább várt előadás főszereplője egyértelműen a háromszoros olimpiai és hétszeres világbajnok úszó, Hosszú Katinka volt. A nemzetközi úszóvilág kiemelkedő alakja úgy kezdte monológját, hogy bár nem szereti a témát, beszélni kell róla. Hosszú nemcsak a sportban, hanem a vállalkozók világában is megtapasztalta, milyen egyedülálló nőként helytállni. Beszédét úgy zárta, hogy a teljes egyenlőséget biológiai okok miatt képtelenség elérni, de talán egyszer majd a férfiak szerveznek hasonló tematikájú konferenciát arról, hogyan küzdenek saját egyenjogúságukért.

Az előadás-sorozatot egy panelbeszélgetés követte, amelyhez Ritah Aliguma, az Ugandai Sportújságíró-szövetség korábbi alelnöke, az AIPS Fiatal Riporter-program korábbi hallgatója és mentora, Csepelyi Adrienn, a WMN sportújságírója, Nastassia Marynina, a Belorusz Sportsajtószövetség elnöke, Karoline Zobernig osztrák televíziós újságíró, a Nők a Sportban szervezet ausztriai csoportjának alapítója és Charles Camenzuli, az AIPS Europe elnöke csatlakozott. A zárszót Gianni Merlo, az AIPS elnöke mondta el, aki a társadalmi változásokról is szót ejtett, s további konferenciák szervezését szorgalmazta, mert a kérdéskör rendkívül összetett, és további tanácskozásokat igényel.