Megölte a hazaszeretet

Békássy Ferenc összes műve (szerkesztette és az utószót írta Weiner Sennyei Tibor)

Fekete J. József

2019. május 23., 18:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Húsz évvel ezelőtt ki tartotta számon a magyar irodalomban Békássy Ferencet? Bevallom, én nem is hallottam felőle, pedig a múlt évszázad elején igencsak nagyra tartották kortársai. Babits Mihály szerint a legnagyobb magyar költők egyike lehetett volna, Tóth Árpád tüneményes tehetségét dicsérte, Kosztolányi Dezső szerint pedig: „Sokat olvasott, érett érzelemmel. William Blake-et, a titokzatos angolt világos, magyar fővel szerette, de keze közé került Machiavelli, Ranke, Laforgue, William Morris, Ady, Ignotus, Karinthy és halála előtt Széchenyi István is, ki különös, mély benyomást gyakorolt rá.” A legjobbak méltatták, Angliában Wirginia Woolf jelentette meg angolul írt könyvét. A magyarul és angolul egyaránt verselő zsennyei Békássy Ferenc helye minden bizonnyal ki van jelölve a magyar irodalomtörténet lapjain, annak ellenére, hogy hazafiúi érzelme 22 éves korában kitörölte az élők sorából. Összegyűjtött írásai 2010-ben, szerelmes levelei 2013-ban, összes műve pedig 2018-ban jelent meg, közlésükben oroszlánrésze volt Weiner Sennyei Tibornak.

Békássy Ferenc ősi nemesi család sarjaként 1893. április 7-én született a Vas vármegyei Kis-Sennyén, a mai Zsennyén. Apja Békássy István főispán, anyja Bezerédy Emma volt. A több nyelven is olvasó, angolról fordító Békássyné angliai iskolákban taníttatta gyerekeit. Békássy Ferenc középiskolai tanulmányait 1905-től kezdve végezte a dél-angliai Bedales Schoolban, majd 1911-től fogva a Cambridge Egyetemen a King’s College történettudomány szakos hallgatója lett. Tagja volt a Cambridge Egyetem legkiválóbb diákjait tömörítő zárt körű irodalmi klubnak, az Apostolok Társaságának, ahol olyan – később híressé vált – gondolkodókkal állt kapcsolatban, mint Bertrand Russell, Ludwig Wittgenstein filozófusok, Virginia és Leonard Woolf irodalmárok.

Magyar PEN Club, Budapest, 2018, 701 oldal

Már az Összegyűjtött művei, több mint 450 oldalas gyűjteményes kötet egy kuriozitást tűz élére, a szerző noteszét, amibe az általa legkedvesebbnek ítélt saját verseit jegyezte és magával vitte a harctérre. Ez a notesz is, akár a második világháborús Bori notesz, sírból került elő. Békássy igencsak szigorú lehetett magával szemben, mert hat év versterméséből mindössze alig tucatnyit válogatott be noteszébe. Egyébiránt pedig bámulatosan termékeny, magyar és angol nyelvű versei, fordításai, prózai írásai, följegyzett bölcselkedő gondolatai, irodalomtörténeti és -elméleti dolgozatainak száma tiszteletre méltó, leveleivel 701 könyvoldalt tesz ki.

Izgalomkeltő élmény a száz éve halott alkotó feljegyzései, tanulmányai, versei közt bogarászni, felfedezni dilemmáinak forrását, intellektusának ívét, a korabeli méltatói által is kiemelt nyelvi készségét, konzervatív értékfelfogását, el nem veszített gyermeki hangját. Meg a tökéletesen elsajátított angol életérzést. Békássy ugyanis szinte ugyanannyi időt töltött Angliában, mint odahaza, behatóan tanulmányozta az angol költészetet, ennek következtében megtanulta fölismerni a világot mozgató erők működését a legparányibb természeti jelenségekben, és becsülni a játékosságot.

A Békássy Ferenc összes műve Weiner Sennyei Tibor Békássy Ferenc élete, szerelme, művei, halála és utóélete című nagytanulmányával indít, majd az időrendbe szedett versek következnek, külön fejezetbe kerültek a dátum nélküli költemények, a töredékek és a fordítások is. A költeményeket a prózai írások, majd a tanulmányok és esszék követik, a kötetet Békássy levelei zárják.

A halálba vitt notesz hat verséhez képest bámulatos méretű a mindössze néhány esztendőre kiterjedő életmű. Ne feledjük, a szerző mindössze 22 évet élt! Nem volt grafomán, hanem elkötelezett és képzett, érzelmileg felfegyverkezett irodalmár, aki ráadásul történelemtudományt tanult, mégis az irodalomban szerzett (évtizedeken át lappangó, már-már elfelejtett) hírnevet.

Hazafiúi érzése hazavezérelte az első világháború kitörésének hírére, az előtti napon hagyta el Angliát, hogy az hadat üzent volna a Monarchiának. Ha késlekedik, internálják. Odahaza önkéntes huszárnak állt, Galíciába vezérelték, majd 1915-ben Bukovinában, egy éjjeli kozák rajtaütés áldozatául esett. Nem került ismeretlen sírba, Zsennyén, a családi sírkertben nyugszik, verseinek első posztumusz kiadója gyászoló édesanyja volt.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége