SZLOVÉNIÁBAN, MAGYAROK KÖZÖTT (2.)

Ha együtt, akkor magyarul

Paraczky László

2019. május 21., 17:58

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A ljubljanai Balassi Intézetben hétköznapi hangulat van. Kedd. Nagy a sürgés-forgás, fiatalok jönnek-mennek, csörögnek a telefonok, az alkamazottak fogadják az érdeklődőket, útbaigazítások, tanácsok követik egymást. Az irodákkal szemben könyvespolcok, tele magyar szerzők könyveivel. Egy hosszú asztalon hat különböző irodalmi folyóiratot és lapot számolok össze. Kényelmesen le lehet ülni, olvasni, csendben beszélgetni. Miközben teával kínálnak, kezembe veszem az Élet és Irodalom április 5-ei számát. De csak a második oldalig jutok, mert közben megérkezik beszélgetőtársam, Balogh Zsuzsa, a helyi József Attila Kultúregyesület elnök asszonya, és a többnapos levelezést követően alkalom nyílik a személyes megismerkedésre is.

A ljubljanai Ballasi Intézet (Fotó: Paraczky László)

Tőle tudom meg, hogy a kulturális egyesület 2005-ben alakult, miután néhányan kiváltak a már régóta működő Petőfi Sándor Egyesületből. Az elsődleges cél, hogy összekössék a szlovén fővárosban és a főváros tágabb környékén élő magyar vagy magyar származású embereket, akiknek fontos a magyar nyelv és kultúra ápolása, valamint a nemzettársakkal való élő kapcsolat gondozása.

− Az alapítók főként Vajdaságból idekerült emberek voltak. Ide jártak egyetemre, dolgozni vagy más célból. Akkor úgy gondoltuk, a gyerekek azok, akik ezt az egyesületet valamiképpen összekötik majd, hiszen ők szeretnének magyarul egymás között barátkozni, megtanulják tökéletesen a nyelvet. Nekünk, felnőtteknek pedig fontos volt, hogy a gyerek lássa, tapasztalja, hogy itt, a diaszpórában nemcsak otthon és egymás között beszélnek a szülők magyarul, hanem léteznek más magyar emberek is, és lehet velük találkozni, beszélgetni, együtt ünnepelni. Szerintem ez a lényege az egésznek, vagyis annak, hogy a tagság bizonyos időközönként bejár az egyesületbe. Eleinte eléggé szegényes volt a ,,kínálat”, de később már több programot, rendezvényt, összejövetelt tartottunk, melyek azóta is népszerűek. A legfontosabb, mint már említettem, a magyar nyelv és kultúra ápolása. A magyar nemzeti ünnepekre, azaz március 15-ére és az aradi vértanúk napjára a ljubljanai magyar nagykövetséggel karöltve emlékezünk. Sikeres rendezvényeink közé tartozik a magyar költészet napjára szervezett találkozó, a nyár eleji tömeges piknik bográcsozással, de itt van még az évzáró közös vacsora is. A gyerekeknek számos programot szervezük. Ide sorolható például a tavaszi és őszi tánc- és játszóház, továbbá a mikulásvárás – sorolja az egyesület elnöke, aki 1984-ben Ürményházáról került a szlovén fővárosba.

Balogh Zsuzsa, a ljubljanai József Attila Kultúregyesület elnök asszonya (Fotó: Paraczky László)

Balogh Zsuzsa, a ljubljanai József Attila Kultúregyesület elnök asszonya (Fotó: Paraczky László)

Két évre az egyesület létrejötte után megalakult a ,,kis vasárnapi” magyar iskola. Alapítója két apuka és Herman László technika- és képzőművészet-tanár volt. Kezdetben önellátók voltak, de hat éve, hogy a szlovén oktatási minisztérium fizeti a tanítókat. A magyar nyelvű oktatás egy általános iskolában folyik, de nem vasárnap, mint ahogyan a neve is mondja, hanem csütörtökönként.

– Jelenleg kb. 30 gyermek jár ide, 5-től 15 éves korig, a munka pedig korosztályonként, három csoportban folyik. Az első csoportba azok a gyerekek járnak, a legkisebbek közül, akik otthon magyarul beszélnek, a családban használják a magyar nyelvet. A következő korosztály a 6−11 éves diákokat tömöríti, itt a magyar helyesíráson és az olvasáson van a fő hangsúly. A gyerekek ugyanakkor színjátszás keretében, mesék feldolgozásával és dramatizálásával is gyakorolják a nyelvhasználatot. A legidősebb csoportba tagjai tisztán beszélnek magyarul, de íráskészségük és szövegértési készségük eltérő. Itt ezek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt – magyarázza Balogh Zsuzsanna, és hozzáfűzi, hogy csoportos énekfoglalkozásokat is tartanak, melyek a magyar néphagyomány dalaira, körjátékaira épülnek. A hangszeres órákon pedig saját élményen alapuló zenei játékok, improvizációk hangzanak el.

A József Attila Kultúregyesület jelenleg 30–40 fős, évente 4-5 állandó rendezvényt szerveznek. Évi két alkalommal Tánc és játszóház elnevezéssel táncházat is tartanak, az oktató pedig ingázó magyarországi néptáncos.

Magyarország ljubljanai nagykövetségével közösen az egyesület minden év novemberében megszervezi a krni zarándoklatot, amelynek során az első világháború elesett katonáira emlékeznek. A Krn hegység és környéke az Isonzó-front kiemelt magyar emlékhelye, hiszen itt is sok magyar alakulat harcolt. A megemlékezést a festői szépségű Krn-tónál rendezik, ahová három irányból, gyalogtúrával lehet feljutni: a Bohinji-tótól, Tolminból, illetve a Lepena völgyéből.

A szlovéniai magyarok igénylik a magyar szerzők könyveit (Fotó: Paraczky László)

A szlovéniai magyarok igénylik a magyar szerzők könyveit (Fotó: Paraczky László)

– A lényeg az, hogy amikor együtt vagyunk, legyen az bárhol, akkor magyarul beszéljünk. Mi itt élünk, Szlovéniában, és csak szlovén szót hallani mindenütt, bármerre megyünk is. Úgy igazítjuk a dolgokat, hogy amikor együtt vagyunk, vagy valamilyen rendezvényünk van, akkor magyarul szóljunk egymáshoz, gyerekeinkhez, a közönséghez, és folyamatosan lehessen magyar beszédet hallani – mondta végezetül a ljubljanai kultúregyesület elnöke.

(Folytatjuk)

A Szórványlétben projektum finanszírozásában részt vesz az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériuma.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége