A Köztársasági Képviselőházban a képviselők ma megszavazták a büntetőtörvény szigorításait, így a legsúlyosabb bűncselekmények szankcionálása esetén életfogytiglani börtönbüntetéssel büntethetnek. Életfogytiglanit kaphat az, aki gyilkosságot követ el, nemi erőszakot követ el kiskorún, állapotos nőn, magatehetetlen személyen. Ezzel a büntetőtörvény részévé válik az úgynevezett Tijana-törvény, amelyet a Tijana Jurić Alapítvány kezdeményezett és 160 ezer polgár támogatott. A szavazáson az ellenzéki képviselők közül is néhányan jelen voltak.
A büntetőjogi törvény szerint az életfogytiglani börtönbüntetés a 30-tól 40 évig terjedő letöltendő börtönbüntetést váltja majd fel azoknak a bűncselekményeknek az esetében, amelyekben a büntető törvénykönyv ezt a büntetést látta elő. Ám a módosítási törvényjavaslat szerint abban az esetben nem lehet kiróni életfogytiglani büntetést, ha az elkövető még nem töltötte be a 21. életévét.
Életfogytiglani börtönbüntetés szabható ki nemcsak a gyermekek ellen elkövetett súlyos bűncselekmények esetén, hanem a magas tisztségben lévő személy meggyilkolása, valamint az alkotmányos rend és az ország biztonsága ellen elkövetett cselekmények esetében is. Azoknak is ilyen súlyos büntetést szabhat ki a bíróság, akik szervezett bűnözésben vettek részt, népirtásban, valamint az emberiség ellen elkövetett bűncselekményben, háborús bűnök részesei voltak, illetve a terrorizmusban való részvételért is.
Bizonyos esetekben sor kerülhet a büntetés enyhítésére, vagyis megszakítására, de csupán 27 év letöltése után, akkor is 10 évig még ellenőrzés alatt tartják az elítéltet mielőtt végleg megszakítanák a büntetését. A büntetés megszakítása csak feltételes. Ám erre a gyermek, az állapotos nő és a magatehetetlen ember meggyilkolása esetén nincs esély. Ugyanakkor az életfogytiglanival járó bűncselekmények nem avulhatnak el.
A törvény más újdonsággal is szolgál, így például a visszaeső bűnözőknek szigorítják a büntetést. Szigorították a büntetéseket a bántalmazás és a kínzás elkövetőinek is, vagyis a családon belüli erőszak elkövetői is súlyosabb büntetésre számíthatnak, csakúgy mint az adócsalók, és a törvény szigorúbban tekint az állatkínzókra is.
Növelték a büntetésüket azoknak is, akik szolgálatban lévő személyt akadályoznak a munka végzésében, vagy megtámadják azt miközben végzi a munkáját, de a sporteseményeken tanúsított erőszakos viselkedést is szigorúbban büntetik.
Ezek után bűncselekménynek számít az ügyvédek elleni támadás is. Ezt a Szerbiai Ügyvédi Kamara kezdeményezésére vezették be a büntetőjogi törvénybe.
A parlament elfogadta a korrupcióellenes törvényt is, amellyel kibővítették a Korrupcióellenes Ügynökség hatáskörét és anyagi függetlenségét is, ezáltal az önállóságát. A törvény lehetőséget nyújt ezek után arra, hogy az ügynökség bármely pillanatban betekintést nyerjen a tisztségviselők pénzügyeibe, akik kötelesek a vagyonbevallásra, sőt családjuk, házastársuk, gyermekeik és szüleik, valamint testvéreik vagyonbevallására. Az ügynökség ezek után a tisztségviselők bankszámlájába nyerhet betekintést, míg alaposabb gyanú esetén a hozzátartozók bankszámlájának ellenőrzéséhez az ő jóváhagyása szükséges, de ilyen esetben az esetlegesen eltitkolt vagyon felkutatására szélesebb körű ellenőrzést is végezhetnek, így a testvérek és szülők vagyonának ellenőrzésére is sort keríthetnek.
Ezek után már a névtelen bejelentés után is végezhet ellenőrzést az ügynökség, erre korábban nem volt lehetősége.
A törvény kitér arra is, hogy a tisztségviselő el kell, hogy különítse saját hivatalos munkáját a párttevékenységtől, sőt rámutat, hogy a közpénzeket nem fordíthatja politikai kampánytevékenységre. Ennek ellenőrzését a Korrupcióellenes Ügynökség végzi majd.
SZEMBE MEGY AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI EGYEZMÉNYÉVEL
A törvény kapcsán a Modern Szerbia Pártja is reagált, kiemelve, hogy a büntetőjogi törvénybe bevezetett életfogytiglani büntetés nem a Tijana-törvény, ugyanakkor alkotmánysértő és törvényellenes, hiszen többek között ellent mond az Európai Emberjogi Bíróság bírósági gyakorlatának, amely része az Emberi Jogok Európai Egyezményének.
Közleményükben kitérnek arra, hogy a Tijana-törvény az eltűnt személyek mihamarabbi felkutatására vonatkozott, vagyis a keresés legrövidebb időn belüli elindítására, miközben a parlament által elfogadott változtatás a büntetőpolitikát módosította. A módosítás csak abból áll, hogy a büntetőjogi törvény most már életfogytiglani börtönbüntetésre ítéli a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit.
Nézetük szerint azzal, hogy megvonják a lehetőséget azoktól, akiket életfogytiglanra ítéltek, hogy feltételesen szabadlábra kerüljenek, a képviselők az Alkotmány ellen szavaztak.
