Hét százalék

Tóth Péter

2019. május 21., 16:53

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Kétségtelen, hogy az ország gazdasága a felépülés jeleit mutatja, de nagyon sok még a tennivaló is annak érdekében, hogy a felépülés valóban minél gyorsabban meg is történjen. Az utóbbi napokban már 7 százalékos jövőbeni gazdasági növekedésről beszéltek, ami valóban impozáns teljesítmény lenne. Ez azonban egyelőre csak elméleti síkon létezik. Az elmélet és a gyakorlat pedig – főleg igaz ez a gazdaságra – nem mindig fedi egymást. Sőt! A gazdaság esetében szinte sohasem valósulnak meg pontosan úgy a dolgok, ahogyan azt elméleti síkon várhatnánk. Ennek számos oka lehet.

Amikor a gazdasági folyamatokat vizsgáljuk, elméleti síkon állandósítani kell, hogy legyen valamilyen támpontunk. Ha például a tökéletes verseny állapotát képzeljük el, arról eleve tudni kell, hogy nem létezik. Már csak azért sem létezhet, mert a politika beleszól a dolgok alakulásába. Az USA által Kína ellen bevezetett vámok, vagy a Pristina és Belgrád közötti huzavona okán kivetett vámterhek például jelentősen torzítják a piaci folyamatokat. Az más kérdés, hogy amivel Trump az amerikai intézkedéseket indokolta, azok is torzítják a „természetes” folyamatokat.

A TÖKÉLETES VERSENY

Közgazdasági axióma, hogy a tökéletes verseny valójában nem is létezik, illetve a lényegéből adódóan fenntarthatatlan.

Egy tökéletes versenypiacon, ahol sok eladó és vevő van, és senkinek sincs megfelelően nagy piaci részesedése, a cégek elfogadják az árakat, mert a helyzet erre kényszeríti őket. Ez azt jelenti, hogy az eladók elfogadják, hogy az éppen érvényes áron bármennyit eladhatnak, viszont nem befolyásolhatják a termékükért kapott árat. Egy kukoricát termelő gazdálkodó például bármilyen mennyiséget értékesíthet úgy, hogy nem kell tartania attól, hogy az értékesítés növelésével a piaci árat befolyásolná, tehát hogy a mennyiség növelésével az ár csökkenhetne. Azért nem kell aggódnia, hogy eladásainak változása befolyásolhatja a piaci árat, mert minden egyes búzatermelő gazdálkodó csak a piac apró hányadát képviseli.

Más viszont a helyzet, ha egy bizonyos terméket csak kevés termelő állít elő. A tökéletlen verseny körülményei között a cégek tudják, hogy befolyásolhatják termékeik árát, és csak árcsökkentéssel adhatnak el többet az adott termékből. A tökéletlen versenyt megközelítő állapot az olyan iparágakra jellemző, amelyekben csak kevés jelentős termelő van, és az olyanokra, amelyekben az egyes termelők által felkínált áruk között a fogyasztó számottevő különbséget lát. A legegyszerűbb tökéletlen versenypiaci struktúrát a tiszta monopólium jelenti. Ez egy olyan piac, ahol a cégnek nincs versenytársa.

KURUZSLÓK JÖNNEK ÉS MENNEK

A közgazdaságtanra még mindig nagyon jellemző, hogy a különböző rövidebb-hosszabb korszakok politikai divatáramlatainak hatása alatt állnak. A tartós fellendülés időszakában eluralkodott az „itt a történelem vége” hangulat, amikor úgy vélték, elérkezett a jólét időszaka, megtalálta az emberiség azt a modellt, amely hosszú távon működőképes. A csökönyös válság hatására elkezdett a visszájára fordulni a dolog, amikor megint a történelem végéről írnak (és sírnak) sokan, de már abban a pesszimista hangulatban, hogy ez lesz egyben a világvége is.

Érdemes a témában megemlíteni Marie-Ésprit Léon Walras (1834–1910) francia közgazdásznak, a neoklasszikus közgazdaságtan, a marginalista forradalom egyik fő képviselőjének egyensúlyelméletét, mely elméleti kategóriaként sokban hozzájárult a közgazdaságtan tudománnyá fejlődéséhez. Annak ellenére, hogy az egyensúly csak tökéletes verseny esetén érvényes, a folyamatok megértéséhez nagy segítséget nyújthat Walras mára már posztmodernnek tekinthető elmélete. A közgazdaságtanon belül az úgynevezett matematikai iskola hozta létre az ökonometriát, ami nagy előrelépést jelentett a közgazdaságtan tudománnyá fejlődésében. Ez vezetett azonban a közgazdaságtudomány növekvő differenciálódásához is. Ma már egy vezető közgazdásznak egyben matematikusnak, történésznek és filozófusnak kell egyszerre lennie. A bonyolult folyamatok ugyanis csak e tudományágak behatóbb ismeretével érthetők meg.

Mindig figyelembe kell venni a tényt, hogy a gazdaság egy nagyon összetett rendszer, melynek vannak nem pontosan megmérhető elemei, ezért nem is lehet előre kiszámítani a működését. A bizalom foka, a hit, a korrupció pontos mértéke kevésbé, pontosabban egyáltalán nem mérhető együttható. Csupán becslésekre hagyatkozhatunk. Viszont ezek a jelenségek nagyban befolyásolják az üzleti klímát, a gazdaság működését. Utólag persze könnyebb a dolgokat megmagyarázni. A közgazdaságtudomány orvosi műszóval élve sokat fejlődött a diagnosztika terén, amikor utólag kell megállapítani az okokat. A terápiák terén viszont sok esetben alig tud elrugaszkodni a kuruzslástól. Kuruzslókból pedig az utóbbi időben sincs hiány.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége