Az új amerikai társadalommodell nagymértékben a bűnözésre épül, egyre inkább kriminalizált és indusztrializált. A sötét erők garázdálkodását a szerb nép valaha đavolja rabota-nak nevezte, és a szemünk előtt pontosan ez valósul meg az amerikai törvénykönyv 13. módosítócikkelye szellemében, amely kimondja, hogy az ember rabszolgasorsra juthat, amennyiben bűnt követ el, és világos és logikus, hogy ez egy réges-régi ,,hagyomány” Amerikában, amely a mai napig él és virul. Hogy milyen más alternatívák léteznek a bűnözés visszaszorítására, azt jelen esetben nem kívánom taglalni, de tény, hogy az amerikai iskolarendszer a felmérések szerint állítólag az egyik legsilányabb a világon, s persze nem véletlenül az, s az is, hogy a szegénységbe taszított, gettósított néptömegeknek alig van kitörési lehetőségük a nyomorult léthelyzetükből, mint ahogyan tény az is, hogy a gettóvilág lakói máig óriási százalékban feketék, illetve latin-amerikai származásúak. Common színes bőrű rapper, sokkal fontosabb üzenete az említett, címadó klipben, épp nem ez, hanem egy másik verssora ugyanennek a dalszövegnek, amelyben kimondja: ,,Whips and chains... all subliminal”, azaz világosan érthető, akárcsak az eredeti Letter to the Free klipben is, és az azt magyarázó Rhyme and Reason sorozatban megjelent azonos című is, tehát a modern láncok a tudatalattira feszülnek, azaz szubliminálisak, s ennek bemutatását a videó rendezője, az operatőr és Common nemes egyszerűséggel valósítják meg: a Letter to the Free-ben az eredeti szubliminális üzeneteket felnagyítva, egyértelműsítve, egy börtönben reppelve-zenélve látjuk őket a képernyőn, s ahogy a kamera bejárja a börtönteret, mielőtt megpillantanánk az együttest, egy hatalmas, gránitkőből valónak tűnő, fekete, ferdén elhelyezett blokk tűnik elénk a snittben, a negatív-fekete szerepet hangsúlyozva, s mindama szinte ubikvitózus, negatív szubliminális propagandaanyagot bemutatva – rávilágítva arra, mintegy kinagyítva-kifigurázva az eredeti tudatalatti üzeneteket rejtő videoanyagokat, amelyekben megállás nélkül terjed tova, expanzióban van már a rádiózás kezdete és Disney óta, a szex és erőszak propagálása még a hollywoodi megaprodukciók nagy hányadában is, elborzasztó mennyiségben.
Nézek épp egy horror-mozit, másik példa következik: a fehér nő felé-mellé hajoló szőke, fehér fiú karja mintha a nő egyik lábát helyettesítené (nehogy korhatáros legyen a film), buján szőrös alkarja pedig pontosan a hölgyike meztelen szeméremtestét helyettesíti be a képtérben, egyértelműen a nő nemi szervét ábrázolja, vetíti elénk, a legdurvább képsorok azonban gyakran szodomita és bestiális jellegű szubliminális üzeneteket hordoznak, nemegyszer állítottam meg a filmet, hogy aztán elborzadva lássam, hogy egy női altestű, farkasfejű lénybe hatol be egy gallycsomókból megformázott, óriási fallosz, az egyébként megnyugtató, szép zenével kísért, idilli jelenet ürügyén, „eredetileg“, azaz, ha a felkínált fókuszpontra nézünk, csupán egy fehér színű ház, s napsugaras lombokat látni..., s a legperfidebb képsorokról most nem is szólok, de akik vakoknak és süketeknek bizonyulnak a látásra és a hallásra a jelenben, aztán majd csodálkozhatnak, milyen embergenerációt nevelnek fel azzal, ha a tévé előtt hagyják a gyerekeket. Szodoma és Gomorra feltámasztása folyik, ahogy azt a ,,Jó Könyv”-ben lévő próféciák megjövendölték, nem is szólva arról, hogy egy átlag hétéves gyerek már minden bizonnyal több ezer gyilkosságot lát a tévében sugárzott filmekben, s már a híradókban is. Milyen állatias és bestális hatásokat gerjesztenek, milyen ösztönöket fejlesztenek ki ezek a torz képsorozatok, milyen borzalmas hatásokat váltanak ki az ártatlan gyermeklelkekben, beléjük „fényképezve” ezeket a szörnyű dolgokat? Milyen embergeneráció lesz az, amely ilyesmin nevelkedik? Elborzasztó e tény, milyen lesz a világunk, s ez a (hamvasi) hagyományban „Sorath”-nak, illetve „Su-Vun-Kung”-nak (a „Tökéletes Fenevad”-nak) elnevezett entitás egyre jobban érezteti borzalmasan negatív, démoni hatását a másik ember kínjában való torz, undorító kéjelgést. Nagyon kell vigyáznunk a kicsinyeinkre, hogy eme sötét erők ellenére talán még humánus embereket alakíthassunk belőlük, állandóan oda kell figyelnünk rájuk, s lehetőleg elzárnunk őket ezektől a tudatalatti szinten fertőző videoanyagoktól. Jómagam nem vagyok sem erkölcscsősz, sem lelkipásztor, de ami sok, az sok.
Hogyan vetünk véget ennek, s vajon egyáltalán létezik-e bármilyen formájú lelki/szellemi tisztaság a hazugság gyilkos korában, ebben a sötét korban, amelyben élünk, az Aranykor ellentétében, a kali-júgában – a szerb nyelvben van egy ebből keletkezett szó: kaljuga, (,,Kako ćemo se iskolebati iz ove kaljuge?”) s az egyetlen egészséges gondolat valóban az lenne ezzel kapcsolatban, hogyan kászálódunk ki e sárgödörből, a romboló, véres pofájú, pusztulást tenyésző, Kali istennő halált hozó öleléséből, táncából, e sírgödörből, amely pokol formájúra ásatik jelen pillanatban is számunkra???
