Csütörtök este civil kerekasztalt tartottak Ludason, a helyi közösség épületében. A rendezvényen jelen voltak a Vajdasági Magyar Szövetség küldöttei, és a helybeli települések civil szervezeteinek, egyesületeinek a képviselői.
A rendezvénnyel kapcsolatban Aladics Tibor, a helyi közösség közgyűlésének elnöke a következőt nyilatkozta lapunknak:
Az est vendégei a ludasi civil szervezetek tagjaival beszélgettek (Fotó: Gergely Árpád)
– Immár mi, vajdasági magyarok is bele tudunk szólni abba, hogy milyen összetételű Európai Parlament jöjjön létre, és hogy ebben az összetételben olyan emberek vegyenek részt, akiket a magyarság többsége támogat, akik egy olyan program mellett állnak ki, amely számunkra is elfogadható. Ez pedig az a program, amelyet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, és a Fidesz–KDNP képvisel – nyilatkozta Aladics Tibor.
Kovács Gábor, a VMSZ ludasi helyi szervezetének elnöke, a Ludas Közösségfejlesztő Egyesület alelnöke lapunknak elmondta, hogy a faluban több mint négyszáz szavazásra jogosult lakos él. Remélik, hogy a szavazásra jogosultak legalább kilencven százaléka leadja levélszavazatát.
– A falu mind a három civil szervezetének – a Ludas Közösségfejlesztő Egyesületnek, a Ludas Matyi Művelődési Egyesületnek és a Ludasi Nyugdíjas Szervezetnek – a képviselői, és a ludasi római katolikus egyházközösség tagjai is jelen vannak a rendezvényen. Bízunk abban, hogy Deli Andor is mandátumot szerez, és képviselni tudja érdekeinket az Európai Unió parlamentjében – mondta Kovács Gábor.
Az est folyamán Horvát Tímea, Szabadka alpolgármestere, a VMSZ szabadkai városi szervezetének elnöke, valamint Dobó István és Butás Béla, a VMSZ tanácsának tagjai szólaltak fel.
Horvát Tímea beszédében elmondta, hogy a civil szervezetek és egyesületek a falvak, települések, helyi közösségek, a közösségi szerveződés alapsejtjei, amelyek képesek a magyar nyelvet, kultúrát, szokásokat és a hagyományokat megőrizni és népszerűsíteni. Ezeknek a szervezeteknek a működésére, a hazai források mellett, az anyaország jelentős pénzeszközöket biztosít. Rámutatott arra, hogy ha Magyarországnak egy erős érdekképviselete van az Európai Parlamentben, akkor az erős anyaországot jelent, ami pedig erős vajdasági magyar közösséget eredményez. Arra kérte a ludasi civil szervezeteket, hogy segítsék a VMSZ aktivistáinak munkáját, akik múlt szombat óta járják a terepet, és segítenek a polgároknak az adatlapok kitöltésében.
A három felszólaló: Butás Béla, Horvát Tímea és Dobó István (Fotó: Gergely Árpád)
Dobó István az anyaországi támogatások fontosságára hívta fel a figyelmet. Személyes tapasztalatain keresztül érzékeltette azt, hogy 2010 előtt a magyarországi támogatások pályázataival kapcsolatos ügyeket egyedül képes volt elvégezni, ugyanis olyan kevés támogatást folyósítottak az akkori kormányok a határon túli magyar közösségeknek. Ma egy egész szervezetet igényelnek a pályázati ügyek. Dobó István szerint jelenleg a vajdasági magyar közösség a legszervezettebb a határon túli magyar közösségek közül. Szavai szerint míg az ukrán elnök aláírta a kárpátaljai magyarokat is sújtó nyelvtörvényt, az erdélyi magyaroknak pedig kevesebb joguk van, mint az uniós csatlakozás előtt, addig a vajdasági magyarság képes volt arra, hogy a határon túli közösségek közül elsőként elindítsa a gazdaságfejlesztési programot.
Végezetül Butás Béla szólalt fel, aki a migráció kérdésével foglalkozott. Szerinte nem igaz az a vád, hogy a magyar kormány a migránsokkal riogat. A migrációs válság most is tartó folyamat, csak a migránsok a magyar határzárnak köszönhetően Észak-Bácska helyett Šid felé mennek. Felidézte személyes tapasztalatait a 2015 szeptemberében a röszkei határátkelőnél lezajlott eseménnyel kapcsolatban is, amelyet félelmetesnek nevezett. Meglátása szerint az egy jól szervezett akció volt, amelyben főleg „katonaképes” férfiak vettek részt.
