2024. március 28., csütörtök

Végre megáztak a földek!

Az eső jó hatással van a kalászosokra és a kapásnövényekre, de kedvez a gyomnövényeknek is

Hosszú száraz, csapadékszegény, aszályosnak is nevezhető hónapok után végre kiadós csapadék hullott a Tisza mentén is. A közhelynek számító mondás szerint a májusi eső aranyat ér, ami Zenta községre kivetítve azt jelenti, hogy a kalászosok az utolsó pillanatban megmenekültek a „szomjhaláltól”. A felsőhegyi Napredak Földműves-szövetkezet igazgatójától, Sándor Józseftől kértünk rövid helyzetelemzést.

Zenta község területén 60–120 liter csapadék hullott (Gergely József felvétele)

Zenta község területén 60–120 liter csapadék hullott (Gergely József felvétele)

– Valóban az utolsó percben érkezett a kiadós eső, legalábbis ami az őszi és tavaszi árpát, valamint a búzát illeti. A csapadék eloszlása nem volt egyenletes a község területén, a zentai határ egyes részein 100–120 liter csapadék is lehullott négyzetméterenként, ami az átlagokat ismerve több mint kéthavi esőnek felel meg. Zenta szűkebb körzetében a mérések 60–70 mm körüli értékeket mutattak, ami szintén nagyon jól jött. Láss csodát, még a nagyon lerobbant árpavetéseket is felélesztette az eső. Igaz, hogy az árpa már kalászban volt, amikor megérkezett a csapadék, de még sokat tud javítani a hozamokon, az átlagtól azonban még így is elmarad. Az összes többi mezőgazdasági termény számára, amit porba vetettek – napraforgó, kukorica és szója –, életmentő volt az eső. A magok ki tudtak kelni, a kelésnek indult zsenge növények pedig életmagra kaptak. Jelen pillanatban a határ nagyon szépen néz ki, felfrissült, kizöldült minden. A csapadék nagy lökést adott a gyomoknak is, amire most oda kell figyelni, az az, hogy a gazdáknak időben kell gondoskodniuk a gyomirtásról. Az egy hétig tartó esőzés után a növénybetegségek megjelenése várható a gabonaféléken. A búza és az árpa között a nedves talaj kipárolgása ideális körülményeket teremt a növénykárosító gombák elszaporodásának. A vegyszeres védekezés aktuálissá vált, az üszkösödés és a többi növénybetegség ellen is ajánlatos védekezni – mondta a szövetkezet igazgatója.

Ada községben az elmúlt napokban 40 és 70 milliméter közötti csapadék hullott – tudtuk meg Csúzdi István adai termelőtől, aki szerint az eső jó hatással van a kalászosokra és a kapásnövényekre, de kedvez a gyomnövényeknek is, ezért el kell végezni a gyomirtást. Megjegyezte, hogy nem sok, de kielégítő mennyiségű eső hullott, amire nagy szükség volt, mivel ezt hosszan tartó szárazság előzte meg. A szárazság pedig gondot okozott a kelésnél, és a csapadékhiány nagy terméskiesést okozhatott volna, különösen a kalászosoknál. Kiemelte, hogy a csapadék eloszlása különböző volt az adai határban, a déli határrészben kevesebb, a középső és az északnyugati területen több eső esett.

– A búza virágzása most indult be, a szemképzésre nagy hatással lesz a lehullott eső. A csapadékkal és a párásabb idővel viszont megjelentek a különféle gombabetegségek is. A búzánál megjelent a vörös gomba és a fuzárium. Különösen fontos elvégezi a fuzárium elleni permetezést, de oda kell figyelni, hogy milyen vegyszerekkel, mert az nagy hatással lesz a terméshozamra és a minőségre is. A kalászosoknál az eső előtt megjelent a vetésfehérítő bogár, amit szintén permetezni kellett. Ha a gazda nem veszi észre időben, akkor ez a kártevő komoly terméskiesést tud okozni, mert gyorsan elterjed. A kártevő a zab- és árpavetésekben, valamint egyes búzafajtáknál jelentkezik – magyarázta Csúzdi István.

– A kukorica a hőmérséklet csökkenésével a hideg hatására egy kicsit megsárgult, viszont a csapadéknak köszönhetően csökkent a barkó kártétele, ami ilyenkor kevésbé károsítja a növényt, mint ha szárazság lenne. Az adai határban nem sok cukorrépát vetettek, de ennél a növénynél is a csapadékkal megjelennek a különféle betegségek. Védekezni kell a cerkospórás levélfoltosság és a vírusos gyökértörzsfertőzés ellen. Az utóbbinál a levéltetvek kíméletlen irtása a legjobb megoldás, mert azok viszik át a vírust az egyik növényről a másikra. A vírusos fertőzés komoly károkat okozhat a répavetésekben, akár 30–40 százalékos terméskiesést idézhet elő. A szója szépen kikelt, mivel nem lett túl korán elvetve, ezért a hideg nem hatott ki rá. Egyes területeken már az eső előtt kikelt, másfelé az eső alatt vagy most bújik ki. A szójaparcellákon kíméletlenül el kell kezdeni a gyomnövények irtását, mert a szója kényes erre, és szereti, ha gyommentes a talaj. A gyomok egyébként a betakarításnál és az átadásnál nagy fokú szennyeződést és magas nedvességet okoznak a szójánál. A napraforgónak karógyökere van, ezért a szárazságot jobban elviseli, mint a többi kapásnövény. A napraforgóra szintén jól jött az eső, és szépen kikelt. Ha valami nem éri, akkor szép termés ígérkezik, akárcsak az összes többi kapásnövénynél, mert jót tett az eső. Az eső kedvez gyomnövények is, ezért amint az idő engedi, a kapásnövényeknél el kell végezni a gyomirtást, mert jelentős gyomosodás indul el – nyilatkozta az adai termelő.