2024. március 28., csütörtök
EURÓPAI ÚNIÓ

Háborútól tart a polgárok harmada

A csúcsjelöltek és pártcsaládjaik inkább az EP-helyekért harcolnak

Valós veszélynek tartja a lakosság 33 százaléka tizenegy uniós államban, hogy a 28 tagú közösségben egyik ország háborúzni kezd a másikkal. A megkérdezettek szerint az is reális veszély, hogy tíz-húsz éven belül felbomlik az EU. Az uniós parlament pártcsaládjai és csúcsjelöltjeik közben lelkesen készülnek a közelgő választásokra.

Alighanem pezsgőt bontottak az EU-gyűlölők, amikor elolvasták a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) megbízásából elvégzett legújabb átfogó felmérés eredményeit. A 28 uniós tagállam közül – a YouGov intézet által – 14-ben elvégzett közvélemény-kutatásból ugyanis kiderül: 11-ben a megkérdezettek több mint fele „valós lehetőségnek” tartja az Unió felbomlását tíz-húsz éven belül.

A legtöbben Szlovákiában értettek egyet azzal a megállapítással (a válaszadók kétharmada), hogy az EU bedőlése (húsz éven belül) nagyon valószínű, vagy meglehetősen valószínű. Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban és Romániában is ötven százalék fölötti ez az arány, vagyis a helybeliek többsége reálisnak tartja az Unió széthullását.

A körbekérdezett 14 tagállam közül csupán háromban kerültek kisebbségbe azok, akik nem tartanak az EU összeomlásától: Dániában, Spanyolországban és Svédországban.

A felmérésből kiderül, hogy sokan még rosszabbat is el tudnak képzelni, mint a közösség megszűnése. A megkérdezettek egyharmada ugyanis „valós lehetőségnek” tartja, hogy az Unióban egyik tagállam háborúba keveredik a másikkal.

A tagországok és a kormányzati tisztséget betöltő politikusaik jelenleg nem készülnek egymásnak rontani. A meghatározó uniós hatalmak pedig folyamatosan ismételgetik: a közösség létrehozásakor fontos vezérelv volt a háború megakadályozása házon belül.

Ha háború nem is, de a választási harc már hetek óta dúl az egész EU-ban. A pártok azért küzdenek, hogy a jövő heti voksolásokon minél több képviselői helyet szerezzenek meg az Európai Parlamentben (EP).

A testület legfontosabb pártcsaládjainak listavezetői (az Európai Bizottság élére pályázó csúcsjelöltjei) szerdán utoljára még egy nyilvános vitafórumon is összecsaptak. Az EU összeomlásáról ott szó sem esett. Az euroszkeptikus, szélsőjobboldali-populista pártok eddiginél (sokkal) jobb EP-választási szereplésére utaló közvélemény-kutatási eredményekre is csak kevés időt pazarolt a hat résztvevő.

A legtöbb vitát a globális fölmelegedés váltotta ki. A csúcsjelöltek többsége ugyanakkor egyetértett abban, hogy a biztonság és a humanitárius szolidaritás kulcsfontosságú az EU számára. A migrációt mindannyian hosszú távú és nagy figyelmet igénylő problémának nevezték, amelyet több szinten kell kezelni.

Manfred Weber, az EP legerősebb pártcsaládjának, a konzervatív (kereszténydemokrata) Európai Néppártnak a csúcsembere több intézményi reformról is beszélt, miközben a második legbefolyásosabb politikai erőt képviselő szocialisták listavezetője, Frans Timmermans az EU átalakításának és világpolitikai szerepvállalásának fontosságára híva föl a figyelmet.

Kettejük mellett még a liberális Margrethe Vestager lehet az a csúcsjelölt, aki eséllyel pályázhat az EP-választás után megalakuló új összetételű EB elnöki posztjára. Nagy meglepetés lenne, ha egyikük sem kapná a tisztséget, bár ez a lehetőség sem zárható ki.

Az EB elnökét az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jelöli (a választási eredmények alapján), majd az EP szavaz róla. A sikerre annak a csúcsjelöltnek van esélye, akit a képviselőcsoportok legszélesebb többsége is támogat.